Elfújhatja a szél az USA szénerőműveit
Az egész világot meglepő klímavédelmi tervet jelentette be hétfőn Barack Obama amerikai elnök. Az elképzelés szerint az Egyesült Államok erőművi mixének gyökeres átalakításával jelentősen csökkenthető a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége, de kisebbek lesznek az energiaszámlák is. Sok külföldi szakértővel egyetértve Barta Judit, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója is úgy látja, Barack Obama a közelgő párizsi klímacsúcs előttre időzítve, az ottani megbeszélésekre némiképp nyomásgyakorlásként beszélt a szénalapú áramtermelés visszaszorításáról és a zöldenergia előtérbe helyezéséről. Igaz, sok minden meg is változott azóta, hogy a USA (mások mellett) elutasította a globális klímavédelmi egyezmény, a kiotói megállapodás aláírását. „Ma már más az amerikai elnök, más párt van kormányon, mostanra új kutatási eredmények születtek, és alacsonyabbak lettek a zöldenergia-ipar beruházási költségei. Közben a tengerszint nő, a globális felmelegedés egyik kétségtelen jeleként” – sorolta lapunknak a különbségeket Barta Judit.
Az igazgató szerint főleg pénz kérdése, hogy az amerikai tervekből mi valósul meg: milyen támogatást párosít az USA kormánya a program megvalósításához, és az új projektek mennyire lesznek vonzóak a befektetőknek. Erről egyébként valamennyi már tudható. Gina McCarthy, az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség tisztviselője a program költségét 8,4 milliárd dollárra, a tőle várt hasznot 34–54 milliárd dollárra tette. A körülmények is kedvezőek Barta Judit szerint. Az olcsó gáz rendelkezésre áll – bár erről épp most kerül el a fókusz –, a napenergiát hasznosító berendezések pedig relatíve olcsóvá váltak, és (szemben Európával) az USA-ban bőven van szabad terület is a napelemparkok telepítésére.
A most megszigorított clean power plan (CPP) szerint 2030-ra a 2005-ös szinthez képest 32 százalékkal kell csökkenteni az USA szén-dioxid-kibocsátását. A korábbi tervben csak 9 százalék szerepelt, ugyanakkor Kína után az USA bocsátja a környezetbe a legtöbb szén-dioxidot.
A megvalósítás előkészítése és kivitelezése a szövetségi államok feladata, ideértve az új szabályozás, mindenekelőtt a szén-dioxid-kvótákkal való államközi kereskedés bevezetését. 2030-ra a teljes amerikai áramtermelő kapacitás 28 százalékának kell zöldnek lennie az eddig megcélzott 22 százalék helyett. Mindettől 2020–2030 között összesen 155 milliárd dolláros energiaszámla- és 30 millió háztartásnyi villamosenergia-megtakarítás várható.
A washingtoni World Resources Institute elemzőcég elnök-vezérigazgatója derűlátó a The Guardian szerint: Andrew Steer azt mondta, hogy a tiszta energia terve megnyugtathatja a nemzetközi partnereket arról, hogy az amerikai vezetés elkötelezett a 2025-ig szóló, 26-28 százalékos kibocsátáscsökkentés mellett. Elégedett a klímaváltozás gazdasági összefüggéseiről tanulmányt készített Lord Stern is. „A világ leggazdagabb országa úgy akarja növelni gazdaságát, hogy közben csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Obama elnök felismerte, hogy a legnagyobb szennyezést a szénerőművek okozzák” – jelentette ki.
Ám hiába az ígért előnyök, szakmai és politikai alapon máris a terv támogatóira és ellenzőire bomlott az USA. Az egyik fő aggály, hogy nőni fognak az áramárak. Az amerikai feldolgozóipar versenyképessége ma részben az olcsó gázból és szénből előállított áramtermelésen alapul, e versenyképességből pedig az USA aligha akar engedni. „Nem áldozhatjuk fel az energiaiparunkat egy kidolgozatlan tervért, amely csak fájdalmat hoz, hasznot nem” – idézi az országos bányászszövetség elnökhelyettesét, aki szerint a gázipari szövetség is kétkedő a tervvel kapcsolatban. Szövetségi tagállamok, vállalatok és persze republikánus képviselők sora óvott a terv megvalósításával járó hátrányoktól, károktól és drágulástól, jelezve, hogy jogi úton fogják megtámadni a CPP megszigorítását, miközben a zöldiparban érintett vállalatok százai üdvözölték azonnal a tervet.
Az USA egyik legnagyobb áramközműcége, az AEP vezérigazgatója óvatosabb: mielőbb látna egy kivonatot az 1600 oldalas CPP-ből. Szerinte a megvalósításkor nagyon sok múlik majd a kibocsátásszabályozás mikéntjén. Való igaz: e normák új erőviszonyokat teremtenek majd az erőmű-üzemeltetők között.
