Cégvilág

Elkaszálják az Erzsébet-utalványt

Ellentétes az uniós szabályokkal az Erzsébet-utalvány. Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint nem lehet monopóliumot adni a kedvezményes adózású étkezési jegyek kibocsátására az állami Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnak. A SZÉP-kártya más tészta: itt a kormány félig megnyerte a csatát.

Lassacskán vissza kell engedni az étkezési jegyek piacára a 2012-ben onnan szinte elűzött francia cégeket. Az Európai Bíróság főtanácsnoka – a várakozásoknak megfelelően – tulajdonképpen helyt adott azoknak a véleményeknek, hogy ellentétes az uniós joggal a magyar szabályozás, amely a hidegétkeztetési utalványok kiadásának jogát az államilag kibocsátott Erzsébet-utalványoknak adta. Ám szerinte csak részben ellentétesek az uniós joggal azok az előírások, amelyek csak néhány nagy hazai banknak teszik lehetővé – különböző korlátozásokkal – a SZÉP kártyák kibocsátását.

A magyar adószabályokat 2012-től módosították úgy, hogy a kedvezményes adózású cafeteria köréből kikerültek az addig hagyományosan alkalmazott papír alapú étkezési utalványok, amelyeket azután csak az egyéb juttatásoknak megfelelő magas adószinttel lehetett terhelni. Kedvezményes adózású béren kívüli juttatást onnantól kezdve – néhány forma így az egészségpénztári támogatás mellett – csak az Erzsébet-utalványon és a SZÉP kártyán kifizetett összegekre lehetett elszámolni. Az Erzsébet-utalvány kibocsátására viszont csak a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt jogosították fel, míg a SZÉP kártyák kibocsátási feltételeit olyan szigorúan határozták meg, hogy annak a piac korábbi szereplői nem, csak a nagy magyarországi pénzintézetek tudtak megfelelni.

A hátrányosan érintett cégek panasza nyomán az Európai Bizottság szinte azonnal kifogásolni kezdte, az eljárásban a magyar kormány azonban végig tartotta magát ahhoz, hogy a rendszer nem ellentétes az uniós joggal. A kormányzati álláspont szerint az Erzsébet-utalványok szociális funkciója miatt a rendszer működtetése állami feladat (hiszen az utalványokon elért nyereségből az állam a nehezebb sorsúaknak kínál üdülést), míg a SZÉP kártya esetén az előírásokat nem tartották versenykorlátozónak. Az ügy 2013 júniusában került az Európai Bíróság elé, most a főtanácsnoki vélemény kiadása után is még több hónap van hátra a végső, Magyarországot bármilyen lépésre kötelező döntésig. A főtanácsnoki indítvány független jogi álláspontot fogalmaz meg, amely nem kötelezi a bírákat a döntés meghozatalakor, de irányadó: nagyon kivételes az az eset, amikor a végső határozat ettől eltérő.

Yves Bot főtanácsnok mindenesetre azt javasolta a bíráknak, hogy nyilvánítsák az a letelepedés és szolgáltatásnyújtás alapszabadságával ellentétesnek azt, hogy a kormány a kedvezményes hidegétkeztetési utalványok kibocsátásának jogát átmeneti időszak és intézkedések nélkül valamely közjogi szervezetre ruházta át. Egy ilyen tartamú bírósági döntés esetén a kormánynak vélhetően kártérítést is kell majd fizetnie a piacról kiebrudalt cégeknek, miközben valószínűleg lehetővé kell majd tenni a számukra, hogy vissza is térhessenek.

A SZÉP kártyák esetében a főtanácsnok ugyanakkor csak azt találta az uniós joggal ellentétesnek, hogy a csak helyi pénzintézetek lehetnek kibocsátók és fióktelepek nem (ez nem volt valós korlát). Az sem érdemi kifogás, hogy az állam, nem írhat elő a gazdálkodási formát a működéshez (a rendelet szerint csak részvénytársaságok és kft-k lehetnek kibocsátók, ami szintén sérti az uniós jogot, bár kérdés, hány bt. vagy kkt szeretne vagy tudna egyébként SZÉP kártya kibocsátó lenni).

Valójában a jogi álláspont csak egy igazi kifogást emel a SZÉP kártya előírásokkal szemben: e szerint nem lehet előírni, hogy a kibocsátóknak minden nagyvárosban kell legyen ügyfélszolgálati irodájuk. Ez korlátozta ugyanis jelentősebben a belépést, így ugyanis csak a nagyobb hálózattal rendelkező pénzintézetek lehettek kibocsátók. A kormány azonban csatát is nyert, hiszen az állásfoglalás nem utasította el azt a passzust, amely szerint a kibocsátóknak legalább öt éves együttműködése kell legyen egy önkéntes pénztárral (miközben ez azt jelenti, hogy vadonatúj szereplők nem léphetnek be gyorsan a piacra).

NGM: a kormány az uniós joggal összhangban határozta meg a SZÉP-kártya kibocsátási feltételeit

A kormány a SZÉP-kártya kibocsátási feltételeit az európai uniós joggal összhangban határozta meg, az ezzel kapcsolatos uniós vitában kialakult helyzetet pedig az idén év végére vagy 2016 elejére várt jogerős ítélet után fogják érdemben értékelni - hangsúlyozta csütörtökön a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Az MTI azzal kapcsolatban kereste meg a tárcát, hogy a luxembourgi Európai Bíróság főtanácsnoka csütörtökön hozta nyilvánosságra azon állásfoglalását, amely szerint több ponton is ellentétes az uniós joggal a magyarországi cafeteria-szabályozás. A főtanácsnoki indítvány egy független jogi álláspont, nem pedig ítélet, és nem is kötelezi a bírákat döntésük későbbi meghozatalakor.

Az NGM válaszában kiemelte: nem kíván "az indokoltnál nagyobb jelentőséget tulajdonítani" a francia főtanácsnok indítványának, amely az Európai Unió Bírósága előtt zajló, francia utalványforgalmazó cégek által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást követő pernek csupán egy belső, köztes dokumentuma. Ez egy jogi vélemény, amely az ítéletet meghozó bíróság döntésére semmilyen kötelező hatással nincs - vélekedik a minisztérium. Hozzáfűzik: a helyzetet akkor fogják érdemben értékelni, ha a jogerős ítéletet látják; ez ismereteik szerint csak 2015. végére, vagy 2016. elejére várható.

Az NGM kifejti: a SZÉP-kártya esetében a per kizárólag azt a kérdést érinti, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelniük a SZÉP-kártyát kibocsátó vállalatoknak. A feltételek mindegyike azt hivatott garantálni, hogy a kártyát használó mintegy 1,2 millió munkavállaló pénze biztonságban legyen, olyan kibocsátó vállalatoknál, amelyek stabil pénzügyi háttérrel, jelentős szakmai tapasztalattal, és országos lefedettségű ügyfélszolgálati hálózattal rendelkeznek. "A jelenleg 1,2 millió SZÉP-kártya felhasználó védelme megítélésünk szerint minden egyéb szempontnál előbbre való" - emeli ki a tárca.

Hozzáfűzik: a kormány szükségesnek tartja, hogy a kártyakibocsátó a stabil pénzügyi háttér biztosítékaként rendelkezzen legalább 100 ezer kibocsátott bankkártyával, legalább 25 ezer kibocsátott elektronikus utalványkártyával és legyen ügyfélszolgálata minden 30 ezer főnél népesebb magyar településen. Mind a jelenleg évi 70 milliárd forintot SZÉP-kártyákon keresztül elköltő munkavállalók, mind a mintegy 30 ezer elfogadóhely biztonságát szolgálja, hogy a kártyakibocsátókkal szemben támasztott követelmények maradéktalanul teljesüljenek - olvasható az MTI-nek küldött válaszban.

Az NGM szerint bármilyen ítélet is születik, a kormány elkötelezett a szigorú követelmények mellett. A főtanácsnok mostani jogi véleményétől függetlenül a per kimenetelének a kártyabirtokosokra semmilyen negatív hatása nem lehet - teszik hozzá.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek