Elkaszálják az Erzsébet-utalványt

Lassacskán vissza kell engedni az étkezési jegyek piacára a 2012-ben onnan szinte elűzött francia cégeket. Az Európai Bíróság főtanácsnoka – a várakozásoknak megfelelően – tulajdonképpen helyt adott azoknak a véleményeknek, hogy ellentétes az uniós joggal a magyar szabályozás, amely a hidegétkeztetési utalványok kiadásának jogát az államilag kibocsátott Erzsébet-utalványoknak adta. Ám szerinte csak részben ellentétesek az uniós joggal azok az előírások, amelyek csak néhány nagy hazai banknak teszik lehetővé – különböző korlátozásokkal – a SZÉP-kártyák kibocsátását.

A magyar adószabályokat 2012-től módosították úgy, hogy a kedvezményes adózású cafeteria köréből kikerültek az addig hagyományosan alkalmazott papíralapú étkezési utalványok, amelyeket azután csak az egyéb juttatásoknak megfelelő magas adószinttel lehetett terhelni. Kedvezményes adózású béren kívüli juttatást onnantól kezdve – néhány forma, így az egészségpénztári támogatás mellett – csak az Erzsébet-utalványon és a SZÉP-kártyán kifizetett összegekre lehetett elszámolni. Az Erzsébet-utalvány kibocsátására viszont csak a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt jogosították fel, míg a SZÉP-kártyák kibocsátási feltételeit olyan szigorúan határozták meg, hogy annak a piac korábbi szereplői nem, csak a nagy magyarországi pénzintézetek tudtak megfelelni.

A hátrányosan érintett cégek panasza nyomán az Európai Bizottság kifogásolta a rendelkezést, az eljárásban azonban a magyar kormány végig tartotta magát ahhoz, hogy a rendszer nem ellentétes az uniós joggal. A kormányzati álláspont szerint az Erzsébet-utalványok szociális funkciója miatt a rendszer működtetése állami feladat (hiszen az utalványokon elért nyereségből az állam a nehezebb sorsúaknak kínál üdülést), míg a SZÉP-kártya esetén az előírásokat nem tartották versenykorlátozónak. Az ügy 2013 júniusában került az Európai Bíróság elé, most a főtanácsnoki vélemény kiadása után is még több hónap van hátra a végső, Magyarországot bármilyen lépésre kötelező döntésig. A főtanácsnoki indítvány független jogi álláspontot fogalmaz meg, amely nem kötelezi a bírákat a döntés meghozatalakor, de irányadó: nagyon kivételes az az eset, amikor a végső határozat ettől eltérő.

Yves Bot főtanácsnok mindenesetre azt javasolta a bíráknak, hogy nyilvánítsák a letelepedés és szolgáltatásnyújtás alapszabadságával ellentétesnek azt, hogy a kormány a kedvezményes hidegétkeztetési utalványok kibocsátásának jogát átmeneti időszak és intézkedések nélkül valamely közjogi szervezetre ruházta át. Egy ilyen tartamú bírósági döntés esetén a kormánynak vélhetően kártérítést is kell majd fizetnie a piacról kiebrudalt cégeknek, miközben valószínűleg lehetővé kell majd tenni a számukra, hogy vissza is térhessenek.

A SZÉP-kártyák esetében a főtanácsnok csak azt találta az uniós joggal ellentétesnek, hogy kizárólag helyi pénzintézetek lehetnek kibocsátók, és fióktelepek nem (ez nem volt valós korlát). Az sem érdemi kifogás, hogy az állam nem írhat elő a gazdálkodási formát a működéshez (a rendelet szerint csak részvénytársaságok és kft.-k lehetnek kibocsátók, ami szintén sérti az uniós jogot, bár kérdés, hány bt. vagy kkt. szeretne vagy tudna kibocsátani SZÉP-kártyát).

Valójában a jogi álláspont csak egy igazi kifogást emel a SZÉP-kártyával szemben: e szerint nem lehet előírni, hogy a kibocsátóknak minden nagyvárosban kell ügyfélszolgálati irodát üzemeltetniük. Ez korlátozta ugyanis jelentősebben a belépést, így ugyanis csak a nagyobb hálózattal rendelkező pénzintézetek lehettek kibocsátók. A kormány azonban csatát is nyert, hiszen az állásfoglalás nem utasította el azt a passzust, amely szerint a kibocsátóknak legalább ötéves együttműködést kell igazolniuk egy önkéntes pénztárral (pedig ez azt jelenti, hogy vadonatúj szereplők nem léphetnek be gyorsan a piacra).

Nem lesz hirtelen változás

„Ha nyílna a szolgáltatói piac, annak sem a munkavállalókra, sem a béren kívüli juttatást nyújtó cégekreˇ nemˇ lenne hirtelen hatása – véli Fata László cafeteria-szakértő. – Az utalványkibocsátással foglalkozó vállalatok nagy része nem tűnt el a piacról, így várhatóan képesek lesznek alkalmazkodni a változó jogszabályokhoz” – emelte ki. Szerinte a SZÉP-kártya esetében a konkurensek megjelenéséhez több időre lehet szükség, hiszen az elektronikuskártya-alapú szolgáltatás nyújtásának szigorúbb követelményei vannak, és a technikai hátteret is meg kell teremteni. A lényegi piacra lépési korlát pedig nem fog változni, így ezen a területen nem várható átrendeződés.