Horváth Miklós: Még nem minden szeletében exportorientált a magyar gazdaság
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHorváth Miklós előadását azzal kezdte, hogy a külgazdasági stratégia megalkotása egy jó elhatározása volt a kormánynak, érdemes azt támogatni, de a piaci szereplőknek el kell mondaniuk a véleményüket arról. „Negyedik évébe lép a stratégia, most az a stílus alakult ki, hogy mi mondjuk az észrevételeinket, a kormányzat részéről bólogatnak, nem történik semmi, majd hónapok múlva látjuk jeleit a konzultációnak. Érdemes, és kell ezt csinálni” – mondta a kormánnyal folyó konzultációkról. Hozzátette: a stratégia végrehajtása során nem kérdezték meg a cégeket.
„Akkor lesz sikeres a magyar gazdaság, ha az exportorientált lesz minden szeletében és átgondolt módon, itt még azonban nem tartunk” – mondta.
„A piacok hitetlenül érzékenyek, semmi nem kiszámítható, a legfontosabb dolognak a stabilitás számít. A magyar üzleti modellben ebből a szempontból jelentős rizikót látni, a nagyon masszív külkereskedelmi többlet ugyanis kevés vállalattól függ. Ha ezen cégeknek bajuk lesz, akkor ez problémát okozhat. Azt kell elérni, hogy sokkal több szálon legyen tartós és folyamatos export, kapcsolódás a külpiacokhoz. A stratégiának ez lenne a lényege, ezen keresztül lesz stabilitás” - mondta.
Kiemelte: az exporttevékenység egyenlő a versenyképességgel. „Az a vállalat, amely 100 százalékban belföldön működik, az nem méretetett meg, nem versenyképes. Emiatt van az, hogy az exportcégeket szeretik a bankok finanszírozni” – mondta.
A rendszerváltást követően lezajlott átalakulás azzal járt, hogy gyakorlatilag eltűntek a külkereskedelmi szakértők. „Nélkülük meg nem lehet üzletet kötni” – tette hozzá.
A GINOP-pal kapcsolatban elmondta: valóban nem támogatják az uniós szabályok az export közvetlen támogatását, azonban ezt a kérdést megfelelően be lehetne csomagolni. „A kormányzat ez utóbbit még nem tudta elvégezni, szolgai módon követte a brüsszeli előírásokat” – mondta.
