Jóval kevesebb készletet rejtenek a kurd mezők

A Mol tegnap bejelentette, hogy felülvizsgálta az Irak kurdisztáni régiójában fekvő Akri-Bijeel területen található szénhidrogénkészletet, amely a korábbi becslésekhez képest jóval alacsonyabb lehet. Nemcsak a földtani komplexitás alakult a vártnál rosszabbul, a Mol közleménye hangsúlyozza, hogy az exportértékesítés utáni kifizetések bizonytalansága is negatívan hat a projekt gazdaságosságára. Ezért a Mol minimálisra csökkenti további beruházásait az Akri-Bijeel blokkban: idén az itt elköltött összeg 10 millió dollár alatt marad, és elkezdődik egy hatékonyságjavító program az általános és adminisztratív költségek lefaragásának érdekében.

A magyar olajtársaság jelenleg 80 százalékban tulajdonosa a blokknak, 20 százalékkal a Gulf Keystone Petroleum részesedik, az operátor Kalegran Ltd., a Mol leányvállalata. Az operátori pozíciót a Mol-csoport fenn kívánja tartani, és a működő Bijell 1B kutat tovább üzemelteti, mintegy napi 2200 hordós kapacitással. A Mol másik kurdisztáni érdekeltségét, a Shaikan mezőt, amelyben 20 százalékos részesedése van, a mostani bejelentés nem érinti.

A magyar olajcég 600 millió dollárt költött eddig az Akri Bijeel blokkra, a könyv szerinti értéke pedig 440 millió dollár – mondta Pletser Tamás, az Erste olajipari elemzője. A Mol jelzése alapján ennek nagy részét a harmadik negyedév terhére leírják, ami százmilliárd forint körüli veszteséget jelent majd – tette hozzá. Ez természetesen nem jó hír, ám a piacot nem érte teljesen váratlanul, az előző gyorsjelentésben már történt rá utalás, hogy a korábbinál gyengébben ítélik meg a blokk lehetőségeit. Miközben három évvel ezelőtt a Mol befektetői megítélésében nagy súllyal esett latba a kurdisztáni mezőkben rejlő lehetőség, ez az utóbbi években jelentősen halványult. Akkor még részvényenként 4000–6000 forint közötti értéket láttak az iraki tevékenységben, mostanra 1000 forint környékére csökkent, ami ráadásul már nem is volt teljesen beárazva. Az utóbbi egy év drasztikus olajáresése miatt a befektetők amúgy sem a kitermelés miatt szerették a Molt, a nyereségtermelést ugyanis egyértelműen a finomítói tevékenység vette át. Ennek tudható be az is, hogy a Mol részvénye a bejelentés után a 13 700 forint feletti szintről csak 2,7 százalékkal esett, 13 335 forintra. Pletser számításai szerint a felülvizsgálat azt jelenti, hogy a blokk készletei a korábban becsült 210 millió hordónak csak mintegy harmadára rúgnak. Azt ugyanakkor elképzelhetőnek tartotta az elemző, hogy később, ha az olajár emelkedne, és a kifizetésekre elfogadható megoldás jönne létre az iraki központi és a kurd regionális kormányzat között, akkor a Mol ismét átgondolná, hogy érdemes-e felpörgetni a termelést. Hogy ez mikor lesz, azt nehéz megbecsülni, történelmi analógiák alapján az is elképzelhető, hogy akár hosszú évekig olcsó marad az olaj.

Harcsa Norbert, az Ipopema elemzője is kiemelte, már korábban lehetett tudni, hogy baj van a blokkal, amit a fizetési fennakadások, a logisztikai problémák csak súlyosbítottak. A Gulf Keystone árfolyamában is látszik, ami a korábbi 200-400 pennys szintről időközben 30 pennyre esett, hogy a befektetők szemében már korábban leértékelődött a kurdisztáni történet. Ennek ellenére a leírás az éves EBITDA 20 százalékával csökkentheti a Mol eredményét, ami nem túl pozitív. Az elemző kiemelte ugyanakkor, hogy ez készpénzmozgással nem jár, a Mol finomítói marzsai pedig még augusztusban is kiválóan alakultak. Szerinte az 1100 forintos könyvértékhez képest 700 forint körüli értéket képviselt az Akri-Bijeel a Mol árfolyamában. Az első esés után az alapkezelők néhány nap alatt átgondolják a Mol érékelését, és e szerint döntik el, hogy mennyit ér a részvény. A Kurdisztánból várható kitermelés kiesésével módosulnak a Mol kitermelési célszámai is, amelyek eddig folyamatos növekedést jeleztek a következő évekre. Pletser szerint a mintegy napi 22 ezer hordós kiesés után már csak az északi-tengeri mezőkről tud növekedni a kitermelés, ám ez csak arra lesz elég, hogy a csökkenő magyar és horvát kitermelést ellensúlyozza.

Megemelték a célárat

A Nomura elemzői a korábbi 10 500 forintról 14 ezerre emelték a Mol-részvényekre vonatkozó célárfolyamukat, még a Mol tegnapi negatív bejelentése előtt. Az elemzők ezzel egyidejűleg korábbi eladás helyett tartás ajánlást fogalmaztak meg. A Nomura számított az egyik legpesszimistábbnak a Mol-elemzők között, akkor is csak 10 500 forintra értékelték a részvényt, amikor a többi elemző jelentős céláremeléseket hajtott végre tavasszal.