Lesz lakossági EU-forrás

A 2014–2020 közötti uniós fejlesztési ciklusban jelentősen megnőttek az energiahatékonyságra fordítható források az előző periódushoz képes – emelte ki Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonyság Intézet programigazgatója. Az időszakban 450 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre erre, amelynek 40 százaléka visszatérítendő, 60 százaléka vissza nem térítendő. A ciklus újdonsága, hogy lakossági energiahatékonysági beruházások is kaphatnak EU-forrást. Seidl Gábor, a Vaillant Saunier Duval Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte: a korszerűtlen gázkészülék cseréje 30 százalékos energiamegtakarítást hozhat. A hazai támogatási rendszerről elmondta: a 30-40 százalékos vissza nem térítendő támogatás nem szünteti meg a feketemunka vonzerejét az árérzékeny lakosság körében.

Süveges Szabó László, a nagy földrajzi kiterjedésű ipari rendszerek számára termékeket gyártó és szolgáltatásokat nyújtó Cason Zrt. egyik vezetője elmondta: a mostani gázkészülékcsere során 20-25 éves készülékeket fognak lecserélni, amit jellemzően a 25–49 éves korosztály fog végrehajtani. „E kör számára fontos lenne, ha a gyártók megfelelően feltüntetnék, akár külön honlapokon vagy szoftver révén, hogy készülékeik milyen energiahatékonysági jellemzőkkel rendelkeznek, és így milyen lesz a fűtés-korszerűsítési beruházások során tervezett energiarendszerek mérlege” – mondta. Hozzátette: fontos lenne a fogyasztói tudatosság terén az okos mérés megfelelő szintű elterjedése a lakosság körében. Foltányi Márton, a Raiffeisen Bank régióigazgatója elmondta: a 2008-as pénzügyi válság jelentősen átrendezte a banki ügyfelek magatartását, akik jóval tudatosabbak lettek. Az energiahatékonysági beruházások finanszírozása pedig, amelynek értéke több millió forint lehet, fokozottan igényli az ügyfelek tudatosságát.