Van még mit javítani a kkv-szektor termelékenységén
Az ügyvezető igazgató szerint a magyar felzárkózást segítheti a nyitott gazdaság, a makrogazdasági stabilitás, vagyis a stabil, alacsony, kiszámítható pályán haladó infláció, valamint a költségvetés és a külső finanszírozási helyzet stabilitása.
Virág Barnabás kiemelte: a magyar gazdaságot általában jellemzi egy alacsonyabb termelékenységi színvonal, a termelékenység területe az, ahol a legerősebb felzárkózási tartalékai vannak a magyar gazdaságnak. Vannak ugyanakkor európai termelékenységi szinten, vagy annak közelében működő nagyvállalatok Magyarországon, de a kkv-szektor jelentős lemaradásban van, körülbelül harmada-negyede a termelékenységi szintjük a nagyvállalati termelékenységnek. Nyugat-Európában ezzel szemben kisebb termelékenységi különbségek vannak a nagyobb és kisebb cégek között - tette hozzá.
Az ügyvezető igazgató szerint kivételes lehetőség előtt áll Magyarország a felzárkózásban, mivel a tartósan fennmaradó, rendkívül alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetően a gazdasági szereplők számára a kamatoldalon jelentős megtakarítás keletkezik. Ez alacsonyabb költségvetési kiadásokat eredményez, így a többlet erőforrásokat a humántőke és a termelékenység növekedésére, a gazdaságfejlesztés irányába lehet csatornázni - fejtette ki Virág Barnabás.
Mint hangsúlyozta, a kkv-knak a növekedéshez finanszírozásra, tőkére van szükségük, ebben is segített az MNB növekedési hitelprogramja, melynek keretében több mint 24 ezer kkv jutott beruházási finanszírozáshoz. Virág Barnabás szerint ugyanakkor a hosszú távon is sikeres felzárkózási pályához nem elég csak a tőkefelhalmozás oldalán eredményt elérni, hanem fontos, hogy előrelépés legyen a humán tőkében, a foglalkoztatottak képzettségében, illetve a termelékenységben, technológiai színvonalban is.
