Jön a szigor az erőműveknél

Az eddiginél szigorúbb károsanyag-kibocsátási előírások vonatkoznak az Európai Unióban működő erőművekre 2016. január 1-jétől. Értelemszerűen a hazai erőműveknek is jelentős mértékben csökkenteniük kell nitrogén-oxid-, kén-dioxid- és szállópor-kibocsátásukat – technológiától és üzemmérettől függően –, de erre 2020. január 1-jéig haladékot kaptak.

A rendelkezésre álló, bő négy évben a legtöbb hazai, fosszilis tüzelőanyagú erőműben jelentős környezetvédelmi fejlesztési és levegőtisztasági projekteket kell indítani az erőművi berendezéseket gyártó és szolgáltatásokkal is foglalkozó Alstom felmérése szerint. Igaz, magyarországi létesítmény nem került bele a társaság 26 ország 80, főként fosszilis tüzelőanyagú, 10–46 éves erőművét megvizsgáló elemzésébe, de a vállalat szakértői úgy látják, hogy 1000-1500 megawattnyi olyan, hazai erőművi kapacitás létezhet, amely nem felel meg az új uniós környezetvédelmi direktíváknak. Lényegében szinte minden jelentős fosszilis erőművünkre komoly környezetvédelmi korszerűsítés vár. A küszöbön álló projektek együtt több tízmilliárd forintba kerülhetnek annak ellenére, hogy már szinte valamennyi magyarországi erőműben végeztek valamilyen teljesítmény- és hatékonyságnövelést, levegőtisztaság-javítást, üzemidő-hosszabbítást.

Egy-egy fejlesztés 1-3 évig tarthat. Ahol elmarad, ott le kell állítani az erőmű érintett tüzelőberendezését. A szabályozás a széntüzelésű erőműveknek írja elő a legnagyobb mértékű csökkentést, de a korábbinál jelentősen alacsonyabb kibocsátási értékeket ír elő a biomassza- és gáztüzelésű erőművekre is. Az uniós szabályozás más, tüzelőberendezéseket üzemeltető iparágakat is érint, így például a hulladékégetőket, a vegyi üzemeket és a cementgyárakat. „A magyarországi erőműveknek emellett a versenyképességüket is növelniük kell. Fel kell újítaniuk a levegőtisztasági berendezéseiket, a kazánjaikat pedig alkalmassá kell tenniük vegyes hulladéktüzelésre, illetve az egyéb tüzelőanyagok használatára, ha a leggyorsabb és a leginkább költséghatékony megoldást keresik” – mondta a lapunknak Kiss Csaba, az Alstom Hungária Zrt. erőműszerviz-üzletágának ügyvezető igazgatója.

A kötelezettség alól mentesülhetnek azok az egységek, amelyek 2019 előtt amúgy is bedobnák a törülközőt. Igaz, ezeket a blokkokat az Alstom fenti becslést adó szakértői feltehetőleg már figyelembe sem vették, hiszen több éve ismert erőmű-leállítási tervekről van szó. A bezárandók közül ráadásul több már most is csak alig vagy egyáltalán nem termel áramot, például a Tisza II. Erőmű, a Dunamenti F blokkja vagy a tiszapalkonyai és a Borsod Erőmű. Az ETV-Erőterv által korábban közzétett adatok szerint a 2011 és 2016 között üzemen kívül helyezendő létesítmények közé tartoznak a felsoroltakon túl a Mátrai kis blokkjai, az Oroszlányi, a Pannon/Pécs és a Pannon/Ajka Erőmű is, amelyeket 2019-ben követne az ISD Power erőműve. E bezárások miatt – és a paksi blokkok bővített pótlásától függetlenül – mintegy 1500 megawattnyi új áramtermelő kapacitásra lenne szüksége az országnak.

Tovább nőhet az áramimport

Egy hazai erőmű környezetvédelmi okokból való bezárása nagyon kedvezőtlen lépés lenne annak fényében, hogy az ország éves bruttó 42,5 terawattórás áramfelhasználásának ma is több mint a 30 százaléka importból származik. A behozatal aránya a nyári időszakban ennél jellemzően magasabb. A villamos energia importjának az aránya 2010-ben még nem érte el a 15 százalékot. Az olcsó importáramnak számos előnye van, de kockázatos is, mivel a külföldi erőműveknél történő bármilyen teljesítményváltozás vagy a külországi váratlan teljesítménycsökkenés a magyarországi ellátásra is hatással lehet.