Kétéves mélypont - nem érzik a kis cégek, hogy nő a gazdaság
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz IBS – Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda által készített KKV Konjunktúra Index értéke 46,9 pontra csökkent, amely két éves mélypontot jelent. Ennek oka többek között, hogy a cégek többsége nem vár növekedést sem a magyar gazdaságtól, sem pedig saját vállalkozásától. Közben egyre inkább látszik, hogy problémát jelent a megfelelő végzettségű és szaktudású munkaerő biztosítása, amelynek egyik oka a külföldi elvándorlás lehet.
A negyedévente végzett felmérésekből korábban az látszott, hogy közvetlenül a 2014-es választások előtt a magyar cégvezetők körében a gazdálkodás megítélésével kapcsolatos várakozások optimistábbá váltak. Ennek következtében a tavalyi harmadik negyedéves KKV-index értéke 57,1 pontra emelkedett. A kedvező hangulat mostanra alább hagyott, és a javulni látszó általános makroadatok ellenére összességében egy év alatt 5 pontos visszaesés következett be az index értékében.
Azonban már akkor is látszott, hogy a gazdaság helyzetének megítélésében mutatkozó javulás nem tekinthető általánosnak - figyelmeztetnek az elemzők. A húzóágazatok (így a külföldi tulajdonú gépjárműgyártás, vagy az EU-s beruházások eredményeként az építőipar) segítik a gazdasági növekedést, de ennek pozitív hatását a teljes magyar kkv-szektor nem érzékeli a felmérés szerint.
Ezért nem is meglepő, hogy bár a kormányzat nagy hangsúlyt helyezett a kedvező makrogazdasági helyzet kommunikálására, azzal párhuzamosan éppen visszaesést mértek a magyar cégvezetők hangulatában, és a 2013 végi szintre, 46,9 pontra esett vissza a kkv-index értéke.
A legfrissebb kutatás kiemelt problematikája a munkaerőpótlás kérdése. A cégvezetők 66 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt év során érezhető mértékben új munkaerő-igény jelentkezett, azaz a kkv-k egy részében új dolgozókat kellett, vagy kellett volna felvenniük. (Ez nem feltétlenül jelent új munkahelyet, mivel a kilépő munkatársak pótlására is kerestek újat.)
Azon cégek közül, ahol szükség volt (vagy szükség lett volna) új munkatársra, 10 esetben 6 mondta, hogy általában nehezen sikerült a megfelelő embert megtalálni, és egyharmaduk pedig úgy nyilatkozott, hogy volt olyan pozíció, amire egyáltalán nem találtak alkalmas, az elvárásaiknak megfelelő munkaerőt.
A munkaerőpótlás nehézsége a vállalkozások többsége (59 százalékuk) szerint azért alakult ki, mert külföldre mentek/mennek a képzett szakemberek. A cégek további 23 százaléka a nem megfelelő oktatási rendszert jelölte meg a munkaerő igények kielégítése legfőbb gátjának. A válaszadók 11 százaléka pedig úgy véli, hogy az „alacsony” bérek determinációja miatt nem tudnak jó ajánlatot tenni a kvalifikált, több szempontból is megfelelő jelentkezőknek, a potenciális álláskeresőknek. A megkérdezett cégek 7 százaléka azt említette, hogy a megfelelő munkaerő megtalálásának igazi problémája, „hogy a munkát keresők valójában nem akarnak a lehetséges kondíciók (bérek, munkakörülmények stb.) mellett munkát vállalni”. A válaszokat tízes skálán (1=egyáltalán nem lesz probléma, 10=jelentős probléma lesz) értékelve arra a kérdésre, hogy „az elkövetkező egy évben mennyire lesz nehéz új munkatársat találni”, átlag értékként 7,3-at kaptak az elemzők, amely azt is mutathatja, hogy egyre jobban tartanak a cégek ettől a nehézségtől.
