Paksi alapból maradna olcsó a lakossági áram?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz elképzelés alapján a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban 17 év alatt felhalmozott 243 milliárd forintot nem növelné tovább a paksi atomerőmű évente nagyjából 20 milliárd forintos befizetése – nem tudni, meddig –, hanem azt a kormány a rezsicsökkentés eredményeinek megóvására fordítaná.
A megoldással kilowattóránként 1,43 forinttal lehetne olcsóbb az áram. A tarifából kikerülne az MVM Zrt. kereskedőcége, az MVMP által eddig az atomerőműnek kilowattóránként fizetett 0,27 forint eredmény- és 0,16 forint menedzsmentszolgáltatási díj is. A paksi áram egységének előállítási költsége e három tétellel tehát 11,42 forintról 9,56 forintra, vagyis 1,86 forinttal esne.
Az idézett anyag csak lehetőségként említi a rezsicsökkentés választások előtti, újabb körét, a fő cél ugyanis a tarifaemelés elkerülése. Erre azért lenne szükség, hogy – Brüsszel utasítására – az árba visszakerüljenek az abból szabálytalanul kivett, egyes rendszerhasználatidíj-elemek. A lépésre 2017 után kerülhet sor, amikor az e bevételüktől megfosztott rendszer-üzemeltetők már állami kézben vannak.
Az Index azt is írja, hogy a paksi áramnak közel felét, évi mintegy 7,3 terawattórát a lakosság vásárolhatná meg a fenti, 9,56 forintos önköltségi áron, erre már csak az állami szolgáltató költségeit tennék rá, és néhány egyéb tételt. Az atomerőmű többi áramát az MVMP kapná meg önköltségi áron, és adhatná el a versenypiacon.
Így 1,1 milliárdos plusznyereséghez jutna, összességében pedig 16,6 milliárdot lehetne megtakarítani. A gáz ára úgy maradhatna alacsony, ha a Mol hazai termelésű gáza is önköltségi áron jutna el a lakossághoz. Kérdés, hogyan lépne egy ilyen döntésre a Mol. A társaság hazai kutatási-termelési igazgatója már szeptemberben azt közölte a Világgazdasággal, hogy cége el sem indítja azokat a beruházásait, amelyek nem térülnek meg a jelenlegi és a középtávra előre jelzett olaj- és gázárakon.
