Bajos BTel-ügyletek

Mi állhat annak hátterében, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerda este felügyeleti biztosokat rendelt ki három befektetési szolgáltatóhoz? – ezt találgatták tegnap a piacon. Az MNB csak azt sietett leszögezni, a Globeserv Befektetési Alapkezelő Zrt., a Quaestor Befektetési Alapkezelő Zrt. és a Reálszisztéma Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt. egyikénél sem tárt fel ügyfélpénzek eltulajdonítását eredményező visszaélést, azaz egyik eset sem hasonlítható a tavaszi brókerbotrányban érintett cégekéhez.

Ám vészjósló a jegybank azon megállapítása, miszerint a megállapított hiányosságok olyan súlyúak, hogy azok a biztosok kirendelésén túl a közeljövőben további felügyeleti intézkedések megtételét is indokolhatják. Hogy mégis milyeneket, arra Végh Richárd, az MNB piacfelügyeleti igazgatójának alig egy héttel korábbi, a Portfolio öngondoskodási konferenciáján tett kijelentéséből lehet következtetni. E szerint nincs kizárva, hogy a jegybank még az idén befektetési szolgáltatásra szóló engedélyeket fog visszavonni.

A Quaestor Alapkezelővel szembeni felügyeleti intézkedéseket érhetővé teszi, hogy azok – az MNB közlése szerint – a márciusban bebukott anyacég, a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél már rögzített információk miatt váltak szükségessé. A másik két cég esetében viszont a jegybank csak annyi fogódzkodót adott, hogy a Globeservnél és a Reálszisztémánál most feltárt hiányosságok alapvetően a május óta felszámolási eljárás alatt álló Business Telecom Nyrt. (BTel) problémáihoz kapcsolódnak, amelyeket az MNB már feltárt, illetve ismertek.

Ebből a HVG által március végén közölt információra lehet következtetni. E szerint a Reálszisztéma Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt. egyik meg nem nevezett ügyfele azt állította, a brókercég anélkül vett neki BTel-részvényeket, hogy ő arra megbízást adott volna. Ezt a brókercég ügyvezető igazgatója, Kruchióné Marsi Piroska akkor dokumentumokkal cáfolta, mondván, ügyfeleiknek kizárólag azok megbízása alapján vásároltak BTel-részvényt, és az ügyletekről az ügyfél gyakorlatilag azonnal írásos visszajelzést is kapott.

Az illetékes azt is közölte: ügyfeleik ugyanazokkal a dokumentumokkal rendelkeznek, mint a brókercég, így a cikkben hivatkozott „hamisnak mondott szerződések” nem értelmezhetők. A névtelen panaszostól idézett esetet a Reálszisztéma megpróbálta beazonosítani, és megállapította, hogy a cikkben szereplő részvény-adásvételi esemény nem az ott feltüntetett előjelekkel történt meg.

Ám a felügyeleti biztos kirendelése azt jelzi, mégis voltak gondok a Reálszisztéma BTel-részvényügyleteivel. Erre utal az is, hogy az MNB néhány nappal azt követően, hogy március 6-án – a Buda-Cash Brókerháznál február végén kipattant botrány apropóján – mások mellett a Reálszisztémánál is rendkívüli vizsgálatot tartott, mely során megállapította, az ügyfelek értékpapírjai és pénzeszközei hiánytalanul megvannak. Ám a BTel második legnagyobb tulajdonosánál, az orosz Timur Rahimkulov érdekeltségében lévő Skill­Invest Kft.-nél azt firtatták, milyen ügyletek folynak a BTel és a Reálszisztéma brókercége között. Erre a SkillInvestnél azt válaszolták, csupán egy kapcsolódási pontról tudnak: a Reálszisztémánál lehetett jegyezni a BTel 2014-ben kibocsátott, 2016 júliusában lejáró kötvényeit.

Az, hogy a Globeserv Befektetési Alapkezelő élére is felügyeleti biztos került, arra utal, hogy a Reálszisztéma korábbi ügyletei miatt csapott le most az MNB. A társaság jogelődje az 1994-ben alapított Reálszisztéma Befektetési Alapkezelő, amelyet 2014 júniusában vásárolt meg Német Zoltán ügyvéd a Reálszisztéma Kereskedelmi és Tőkehasznosító Kft.-től, majd keresztelt át Globeservre. Azt nem tudni, van-e azóta kapcsolatuk, mindenesetre a céginformációs rendszerben nincs erre utaló jel.