Rezeg a nagyprojektek léce

Oroszország alig egy éve jelentette be a Török Áramlat gázvezeték lefektetését, máris levette a tervet projektlistájáról. Először csak megkurtította a Déli Áramlat felváltójának majdani kapacitását, majd kivárt a beruházási döntéssel, végül fel is függesztette az előkészületeket. Mindezek mögött a két ország megromlott gazdasági, majd politikai kapcsolatai állnak. Ugyanezek miatt Törökország jövőre kevesebb orosz LPG-t importálna, de gázt azért továbbra is vásárol a Fekete-tenger alatti Kék Áramlaton. Az egyre távolabb kerülő török gázközponti szerephez már csak a Kaszpi-tengeri térség európai exportját segítő TANAP vezeték 2018-ra tervezett átadása vezet, de még ehhez is hozzá kell toldani a görög–török határról Európába tartó TAP vezetéket. Mivel ez elsősorban a Kaszpi-térség gázát hozná, most úgy tűnik, nem sok orosz gáz lesz a déli gázfolyosón. Így viszont okafogyottá válhatott a Török Áramlathoz kapcsolódó, Magyarországot is érintő Tesla gázprojekt, de talán a több forrásra alapozó, szlovák kezdeményezésű és szintén magyar részvételű Eastring is. A fő hazai gázimportútvonal tehát Ukrajnában marad, kiegészülve a szomszédos országokkal lévő, illetve létesítendő behozatali lehetőségeikel. Néhány év múlva jelentős mennyiségű romániai gázra számíthatunk. Részben ennek behozatalát és tranzitját segítené az FGSZ, az OMV és a Transgaz közös gázfolyosóprojektje is.

Egy további európai nagy projekt, az Északi Áramlat II. viszont halad, de ellenszélben. A napokban kilenc kelet-európai uniós tagország, köztük Magyarország jelezte, hogy (az őket és) Ukrajnát is elkerülő importútvonal nem uniós érdek.