Óriási fordulat: ennyi volt, mégsem nyílik meg Európa legnagyobb lítiumbányája Magyarország közvetlen közelében - ez súlyos csapás az akkumulátor-gyáraknak, de Kína harcba szállhat
Az ABC megszerezte a multinacionális vállalat belső feljegyzését, amely szerint a projekt „gondozási és karbantartási” fázisba lép, ami azt jelenti, hogy a Rio Tinto megtartja és karbantartja a tulajdonában lévő földet, de szünetelteti a bányává alakítására irányuló összes munkát. A feljegyzés szerint a döntés azért született meg, mert a vállalat egyszerűsíti működését és más projekteket helyez előtérbe az új vezérigazgató, Simon Trott irányítása alatt, aki átszervezési és költségcsökkentési programba kezdett a cégnél.
Továbbra is hiszünk abban, hogy a Jadar egy első osztályú lelőhely, amely jelentős szerepet játszhat Szerbia és Európa energetikai átállásában
– áll a Rio Tinto feljegyzésében. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy annyira nehézkes a szerb kormánytól az engedélyek beszerzése, ami már már egyszerűen nem éri meg a bányavállalatnak.
A projektet erős közösségi ellenállás is kíséri, az elmúlt években több tízezer szerb tüntetett, attól tartva, hogy a bánya környezeti és mezőgazdasági katasztrófát okoz. Miután megtalálták Európa legnagyobb és legértékesebb lítiumlelőhelyét a Jadar-völgyben, a Rio Tinto egy földalatti bányát remélt építeni 2,3 millió tonna ásvány kinyerésére.
Az Egyesült Királyságban és Ausztráliában székelő cég azt nyilatkozta, hogy az úgynevezett „fehér arany” mennyisége évtizedeken keresztül elegendő lett volna évi 1 millió elektromos jármű akkumulátorainak gyártásához.
A projektet külföldön is erősen támogatták, a német kormány, az Európai Unió és a nagy autógyártók mind hasznot húztak volna a bánya megépítéséből.
Senki sem elégedett
Habár a Jadar projektet mostanra felfüggesztették, azok, akik eddig hevesen ellenezték, óvatosan ünneplik azt győzelemként. Civil csoportok hangsúlyozták, addig folytatják a küzdelmüket, amíg a Rio Tinto jelen van Szerbiában.
Bojana Novaković, a Logie-díjra jelölt szerb-ausztrál színész, aki a Marš sa Drine csoport egyik vezető alakja, az ABC-nek elmondta, hogy amióta a múlt héten napvilágra került a hír a projekt leállításáról, csoportja „nem lát semmilyen változást a gyakorlatban”.
Amíg be nem pakolnak, be nem zárják az irodáikat, és vissza nem adják a földet a helyieknek, addig nincs okunk azt gondolni, hogy elmentek
– mondta Novaković az ABC-nek Szerbia fővárosából, Belgrádból.
„A gondozás és karbantartás nem egy projekt lemondását jelenti – tette hozzá.
Az ABC által megszerzett feljegyzésben az áll, hogy a Rio Tinto tervei szerint megvédi a területhez fűződő jogait, arra az esetre, ha a jövőben folytatni kívánja a projektet.
Felfüggesztés már volt
Miután a 2022-es általános választások előtt tömegtüntetések voltak a bánya miatt Szerbia-szerte, a kormány döntött úgy, hogy leállítja azt.
2024 júliusában azonban a szerb alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a határozatot, alkotmányellenesnek és törvénytelennek nyilvánítva.
Kevesebb mint egy héttel később a kormány bejelentette, hogy a projekt – a környezetvédelmi, szabályozási és jogi feltételek teljesülése esetén – folytatódhat.
Harc Európa legnagyobb lítiumbányájáért – az EU, Kína és az oroszok viaskodnak érte
Az angol-ausztrál Rio Tinto csoport 2,55 milliárd eurós (2,7 milliárd dolláros) szerbiai projektje Aleksandar Vucic szerb elnök számára kritikus fontosságú, mert szerinte szükség van rá Szerbia uniós tagságra való jogosultságának érvényesítésében. Az ország ugyanis ellenzi Koszovó önálló államiságát, ami pedig feltétele a taggá válásának. A Bloomberg hírügynökség emlékeztet, hogy a szerb elnök 24 éve Slobodan Milosevic bukása óta zsonglőrködik az orosz és kínai kapcsolataival, valamint az Európai Unióhoz való közeledési tervével.
Szerbia lítiumvagyona 1,2 millió tonna az US Geological Survey szerint, vagyis Németország és Csehország után a legnagyobb Európában. A Rio Tinto azt közölte egy hat és fél évig készült tanulmány alapján, hogy
- a projekt megfelel a legszigorúbb környezetvédelmi szabványoknak,
- az építkezés 3500 munkahelyet teremt,
- az új létesítmény üzemeltetéséhez 1300 főre lesz szükség,
- a bánya üzembe helyezése után pedig több mint 1 milliárd eurós éves bevétel várható.
Ám közben megrekedtek a Szerbia uniós tagságáról szóló tárgyalások, az ország pedig Kínához közeledett. Egyelőre az uniós országok a legnagyobb befektetők Szerbiában, de Kína befektetései megugrottak.
A Zijin Mining (a kiejtése Csecsin) például már egy hatalmas réz- és aranyberuházást irányít. A legnagyobb akadálynak azonban a Bloomberg szerint a kitartó tiltakozások számítanak. A tüntetők hidakon és utakon blokkolták az áthaladást, és azt állították, hogy az EU gyarmatként kezeli Szerbiát. Savo Manojlovic, az egyik tiltakozó csoport vezetője úgy látja, hogy a lítium használata úgy teszi zöldebbé Európát, hogy közben környezeti károkat okoz a Balkán hátsó udvarában.
