A jegyellenőrök és a biztonsági őrök életében, munkájában is változást hoz Budapesten az elektronikus jegyrendszer 2017-es bevezetése. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. felül fogja vizsgálni és szükség szerint racionalizálja a BKK-jegyellenőrök létszámát az elektronikus jegyrendszer bevezetését követően – közölte a Világgazdasággal a közlekedésszervező társaság. Az nem derül ki, hogy a racionalizálás pontosan mit takar, és eredményezhet-e létszámleépítést.
A BKK szerint jelentős ellenőrzési kapacitás szabadul fel az új rendszer bevezetésével, amit a szükséges mértékben át lehet csoportosítani a bevételek hatékony beszedése érdekében. A metróállomások kijáratánál, peronjain és a metrókocsikban jegyellenőrzést végző és pótdíjazásra is jogosult BKK-jegyellenőröket – akik jelenleg lila karszalagot viselnek – a felszíni vonalakon fogják elosztani, ezzel is növelve az ellenőrzési lefedettséget.
A BKK a főállású jegyellenőrök mellett elméletileg segédjegyellenőröket is alkalmaz munkaerő-kölcsönzés keretében. Ők – a jegyellenőrökhöz hasonlóan – az utólagos pótdíjrendezés érdekében felvehetik a jogosulatlanul utazó utasok adatait, de helyszíni pótdíjazást nem végezhetnek, és jegyet sem árulhatnak, mivel készpénzt nem kezelhetnek. Jelenleg egyébként nincsenek segédjegyellenőrök a budapesti közösségi közlekedési hálózatban, mivel a foglalkoztatásukra kötött vállalkozási keretszerződés 2015 áprilisában lejárt, de a BKK tervezi, hogy a nagymértékű jegyellenőri fluktuáció pótlására 2016-ban újra bevezeti ezt a konstrukciót. Az erre vonatkozó közbeszerzési eljárás előkészítés alatt áll.
A biztonsági őrök, a BKK-jegyellenőrök mellé beszálltak a közterület-felügyelők is. Ők napi szinten – két műszakban – körülbelül húsz csoportot tesznek ki. Egy jegyellenőr mellett – az új szabályozás értelmében – legalább két felügyelőnek kell szolgálatot teljesítenie. A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) vállalta, hogy munkanapokon, a délelőttös műszakban 23 főt, a délutános műszakban 22 főt állít szolgálatba, hétvégenként pedig a BKK igényeinek megfelelően biztosítja a felügyelői létszámot. Az általában háromfős jegyellenőri és közterület-felügyelői csoportok azokon a felszíni vonalakon teljesítenek szolgálatot, amelyeken a bliccelők együttműködési hajlandósága alacsony.
Néhány éve, például 2013-ban 295 ezer, 2014-ben 363 ezer esetben pótdíjaztak bliccelésért. Az ebből származó bevétel 2013-ban 660 millió forintot tett ki, 2014-ben pedig meghaladta az egymilliárd forintot. Tavaly 48 929 helyszíni pótdíjazás történt, és 308 032 utólagos pótdíjfizetésre kiállított, illetve jegy- vagy bérletbevonást elismerő nyilatkozat készült – közölte a BKK. A tavalyi bevétel az egy évvel korábbihoz hasonló nagyságrendű lehetett.
Az elektronikus jegyrendszer, valamint az azzal párhuzamosan kiépülő új díjfizetési módok és új ellenőrzési rendszer teljes körű kiépítése és beindulása után – a nemzetközi tapasztalatok alapján – öt százalék fölötti jövedelmezőségjavulás várható – közölte a BKK.
Az elektronikus jegyrendszer bevezetését és a metróállomásokra tervezett beléptetőkapuk kiépítését követően állomásonként várhatóan egy biztonsági őrre lesz majd szükség – közölte a BKK –, emellett biztosítani kell a biztonsági őrök számára váltást is. (Jelenleg a metróállomások bejáratánál a BKK-val szerződésben álló biztonsági cég zöld karszalagot viselő munkatársai beléptetéses jegyellenőrzést végeznek, de pótdíjazást nem kezdeményezhetnek.) Tehát a beléptetőkapuk kiépítése után is lesz „emberi jelenlét” metróállomásokon, csak az ott dolgozók munkája változik.
