Majdnem tíz százalékkal emelkedett az újonnan kihelyezett vállalati hitelek mennyisége (folyószámlahitelek nélkül) 2015 első tizenegy hónapjában – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank szezonálisan igazított adatokon nyugvó statisztikái szerint ez idő alatt forint- és euróhitelből 1572,1 milliárd forintnyit helyeztek ki a hitelintézetek a nem pénzügyi tevékenységet folytató vállalatoknak, 9,8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül a forinthiteleknél mutatkozott nagyobb növekedés: ott a kihelyezett mennyiség 1007,3 milliárd forintot ért el, ez csaknem 27 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az euróhiteleknél viszont az elmúlt évekhez hasonlóan tovább olvadt a friss kölcsönök mennyisége: nem egészen 500 milliárd forint lett, ami 15 százalékos csökkenést jelent. Mindezek alapján – hacsak decemberben nem volt valami váratlan fordulat – jó esélye van annak, hogy az év egészére is e hitelek növekedését mutatja majd ki az MNB.
A kihelyezések erősödése nagyon kellett a piacnak, mert 2010 óta apad az újonnan folyósított vállalati hitelek állománya Magyarországon. Ráadásul 2014 a megelőző évekhez képest is komoly mélypontnak számított, hiszen még 2013-ban is közel 2400 milliárd forintnyi új forint- és eurókölcsön jelent meg a piacon – 2010-ben a 3000 milliárdot is meghaladták a kihelyezések. Emellett a vállalati hitelek állománya, ha nem is folyamatosan, de trendszerűen csökkent az elmúlt években: a tavaly novemberig tartó egy év alatt 5,3 százalékkal 6341,9 milliárd forintra esett vissza, miközben a gazdasági válság 2008-as kitörésekor még stabilan 8 ezer milliárd forint felett mozgott.
A javulás nem túl meglepő, voltak rá utalások a jegybank Hitelezési folyamatok című kiadványának decemberben megjelent számában is. Ebben az MNB emlékeztetett arra, hogy a hitelintézetek vállalati hitelezése 28 milliárd forinttal nőtt a harmadik negyedévben. A forinthitelek tranzakciói 106 milliárd forinttal növelték, míg a devizahiteleké 78 milliárd forinttal csökkentették a teljes vállalati hitelállományt. A devizahitelek aránya így tovább szűkült, szeptember végén 47 százalékot tett ki, amelynek döntő része euróhitel.
A tranzakciókon felül a leírások és átsorolások összesen 39 milliárd forinttal járultak hozzá a hitelállomány csökkenéséhez. Az MNB emlékeztetett arra is, hogy a korábban magas szintekre emelkedett, le nem hívott vállalati hitelkeretek tovább nőttek a harmadik negyedévben, összesen mintegy 179 milliárd forinttal. A hitelkeretek volumene magasnak tekinthető a korábbi időszakok átlagához képest, ami arra utal, hogy a vállalatok egy része kivár hitelfelvételi döntései meghozatalával.
A kihelyezések emelkedéséhez hozzájárult a növekedési hitelprogram (NHP), amelyben júniustól szeptemberig 161 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket. A kis- és középvállalkozói szektor teljes fennálló hitelállományának mintegy harmadát a program keretein belül helyezték ki.
