Mínuszos a gázüzlet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Közel egy hete folyamatos a kereskedés a magyar gáztőzsdén, üdítő cáfolataként annak, hogy a CEEGEX dologtalan lenne. Pedig lényegében az: 2011-es létrehozása óta alig fordult meg rajta pár molekula. Az intézmény az MVM-csoport erősítéseként jött létre, egyúttal megakadályozva a Molhoz tartozó FGSZ-t abban, hogy saját kereskedelmi platformját gáztőzsdévé fejleszthesse. A hoppon maradt FGSZ-nek 10 százalékot ígértek a gáztőzsdéből, de nem adtak. (Igaz, még a Gazpromnak sem kínáltak hányadot, holott a gáza segítette volna a tőzsde működését.)
Ráadásul az MVM sem járt jól, mert a CEEGEX 2013-ban 146 millió, 2014-ben 116 millió forintos veszteséget termelt neki. A tőzsdén hazai kereskedők szerint azért nem találnak vonzó árakat az érdeklődők, mert nem elég likvid az ország gázpiaca.
Kétpólusú gázpiacunk mellett kétpólusú gázrendszer-üzemeltetésünk is viszi a pénzt. Az egyik pólus az FGSZ országos, nagynyomású hálózata, amelyet ugyanez a társaság üzemeltet és irányít is. A másik az állami Magyar Gáz Tranzit Zrt.-é (MGT), amelynek csak az előbbihez képest nyúlfarknyi, magyar–szlovák összekötője van, amelyet ugyan üzemeltetne is, de egyelőre nincs kereslet a szolgáltatásaira. (Az MGT persze gázszállítás nélkül is hallat magáról: nagyjából havonta „egy-két perces, határértéken belüli zajhatást okozó” tesztet tart szadai kompresszorállomásán, néha a tesztgáz látványos elégetésével színesítve.)
Eredetileg ezt az interkonnektor projektet is az MVM kapta, de az állam elvette tőle. Az MVM ezt aligha bánja, hiszen így most neki termelődik a sokszoros csúszással átadott vezeték vesztesége. Az MGT ugyanis 2014-et 32 milliárd forintos hosszú lejáratú kötelezettséggel és –145 milliós adózás előtti eredménnyel zárta, a hitelszerződéseit módosítani kellett, a tőketörlesztését pedig átütemezni. A beruházásra felvett kölcsönöknek (korábbi cikkünk szerint) egyelőre csak a kamatait fizeti.
Azért az FGSZ-t sem hagyták ki teljesen az üzletből: a társaságnak egy rendelet alapján havonta kell pénzt utalnia az MGT-nek, hogy a két társaság „vezetékrendszere egységes tarifazónát alkosson”. A magyar–szlovák cső mindazonáltal ígéretes, sőt szakértők szerint máris hozott anyagi hasznot az országnak. Már a megléte is elég lehetett ugyanis ahhoz, hogy a hazai gáznagykereskedő alacsonyabb árat alkudhasson ki az orosz eladónál. Idővel importálhatunk rajta gázt észak felől, bevethetjük a csövet a tranzitra, de már most is számolhatunk vele kelet felőli behozatalunk esetleges elakadásakor. Viszont mindezen funkcióját akkor is jól – talán jobban is – betölthetné, ha az FGSZ hozzáértő tulajdonában lenne. Az Európai Bizottság már jó ideje vár arra, hogy mikor számoljuk fel az „egy ország, két gázrendszer-üzemeltető” állapotot.
Jók vagyunk állami gázkereskedő-halmozásban is. Szakmai indok itt sem látszik, inkább csak az „itt erősítünk, ott gyengítünk” megfontolás, illetve az, hogy az erősítés még várat magára. A 2014-ben alapított MFB Földgázkereskedő (MFBK) ugyanis „foglalt” piacra érkezett: a gáz állami nagykereskedelme már az MVM tulajdonú Magyar Földgázkereskedőé volt, a kiskereskedelme pedig a Főgázé, amelynek ráadásul szintén az MFB a tulajdonosa. Az MFBK-nak most az ENKSZ állami közműholdingon belül keresnek valamilyen feladatot.
