Paks II.: két ponton rezeg a léc

Kettő teljesül, kettő viszont vitatott abból a négy feltételből, amelyeknek együttes meglétekor mondja ki az Európai Bizottság, hogy a Paks II. atomerőmű-beruházás állami támogatásban részesül – mondta a projekt kormánybiztosa, Aszódi Attila. A négyből az a két feltétel teljesül, amely szerint a beruházás állami forrásból valósul meg, illetve, hogy szelektív előnyt nyújt valamely gazdasági szereplőnek, jelen esetben a megvalósításra kijelölt Paks II. projekttársaságnak.

A harmadik és a negyedik viszont nem áll a magyar álláspont szerint. A beruházás miatt ugyanis nem érheti kedvezőtlen hatás a tagállamokat, és nem torzul az árampiac sem. Ezt a kormánybiztos azzal támasztotta alá, hogy Paks II. mérete és az általa termelendő áram mennyisége, értéke is elenyésző lesz az egységesülő, uniós, de még a régiós energiapiacon is. A negyedik feltétel, amely szerint esetleg gazdasági előnyt élvez a projekttársaság, csak akkor állna meg, ha ugyanilyen feltételek mellett egy államtól független beruházó nem fogna bele az adott beruházásra. Arra, hogy belefog, a kormánybiztos szerint jó példa a finnországi Hanhikivi 1 atomerőmű.

Aszódi hozzátette: Paks II. ügyében tavaly november 23-án nem kötelezettségszegési eljárás, hanem „mélyreható” vizsgálat indul, amely nem a tiltott állami támogatást firtatja, hanem azt akarja megállapítani, hogy egyáltalán van-e a projektben állami támogatás. Brüsszel három megállapításra juthat: nincs támogatás, van, de az tolerálható, mert csak azáltal valósíthatók meg egyes uniós (például klímavédelmi, ellátásbiztonsági) célok, végül azt, hogy tiltott állami támogatás van a projektben.

Akármi is az eredmény, a kormánybiztos szerint a beruházás megvalósul, csak az a kérdés, hogy ahhoz az EU milyen feltételeket támaszt. Magyarország egyébként azért nem kérte, hogy brüsszeli jóváhagyással állami támogatás lehessen a projektben, mert számítása szerint az megáll a saját lábán: bevételei már az atomerőmű üzembe helyezésétől fedezik majd költségeit, ideértve a beruházáshoz felveendő orosz hitel törlesztőrészleteit, annak kamatát, a Központi Nukleáris Alap feltöltését és egyéb kiadásokat is. Ez még akkor is igaz, ha egyes költségek esetleg elszaladnak, vagy a bevételek megcsappannak, ezt az elvégzett érzékenységvizsgálat mutatta ki. A várható kiadások és bevételek alakulása kulcskérdés a megtérülés szempontjából, így gyakori vitatéma is.