Építőipar: Uniós források nélkül sereghajtók vagyunk

Az uniós forrásokból végzett munkák tavalyi befejezése után januárban 20,1 százalékkal zuhant az építőipari termelés volumene az egy évvel korábbi szinthez képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. Az épületek építése 12,6, az egyéb építményeké 28,5 százalékkal maradt el a tavaly januáritól, amiben a magas bázis is szerepet játszott. A legnagyobb mértékben az út- és vasútépítő, valamint a közműépítéssel foglalkozó vállalkozások termelése csökkent. Az előző hónaphoz hasonlítva 13 százalékkal zsugorodott az építőipar termelése a szezonálisan és munkanappal kiigazított mutató szerint. Ezzel a teljesítménnyel sereghajtók vagyunk az EU-ban. Az egy évvel korábbi szinthez képest az euróövezetben 6 százalékkal, az unió egészében 4,4 százalékkal nőtt az építőipari termelés. Az Eurostat szerint legnagyobb mértékben Magyarországon és Romániában esett vissza a termelés, a legerőteljesebb éves növekedést pedig Spanyolországban (20,3 százalék), Svédországban (18 százalék) és Szlovákiában (16,4 százalék) regisztrálták.

Nem meglepő az építőipar termelésének hazai csökkenése, hiszen az ágazat rendelésállománya folyamatosan csökkent: a december végi szerződésállomány 48 százalékkal, a januári 44 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál – mondta lapunknak Koji László. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint legkorábban az év közepétől várható a javulás, amikor a 2014–2020-as uniós pénzügyi ciklus pályázati forrásait nagyobb számban lehívják, vagyis a kormány, az önkormányzatok és a háttérintézményeik újra beindítják az úgynevezett közbeszerzési piacot. Élénkülés azonban még ekkor sem biztos.

A családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) és az új lakások áfájának csökkentése révén a lakásépítések pörgethetik az építőipart, ám ennek hatása legfeljebb jövőre lesz érzékelhető – hangsúlyozta Koji László. Az ÉVOSZ becslése szerint az idén a tavalyi 7600-ról 12 ezerre is emelkedhet az új lakások száma, ami összességében nem lesz képes pótolni az uniós források terén tapasztalható hullámvölgyet. Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője is arra számít, hogy az év végére megélénkülő lakásépítések, illetve az új uniós támogatások segítik majd ugyan az ágazatot, de az idén az építőipar teljesítménye összességében csökkenhet az előző évihez képest.

Ráadásul egyre komolyabb gondot okoz az építőiparban, hogy valamennyi alapszakmában munkaerőhiány van – teszi hozzá Koji László. Az elnök szerint több lehetőség is kínálkozik új szakemberek bevonására, például ha a kormány megnyitná a munkaerőpiacot a külföldiek előtt a hiányszakmában dolgozók számára. Az ÉVOSZ szerint például 5-6 ezer ukrajnai munkavállalót lehetne hadra fogni.