BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Jövőre kilő a hazai akkumulátoripari kutatás

Olyan jól sikerült egy 2022-ben indult magyar–dél-koreai együttműködés az elektromobilitás, a logisztika és az akkumulátoripar területén, hogy annak részeként jövőre már egy közös kutatóközpont is létrejön, aminek az egyik feladata az ipari szintű akkumulátorfejlesztések elindítása lesz.

Egy dél-koreai–magyar akkumulátoripari kutatóközpont jön létre 2026-ban a Magyar Akkumulátor Szövetség vezetésével. Az erről szóló megállapodás a szövetség napokban tartott konferenciáján született. A Korea–Hungary Battery Cooperation Research Center (KHBCC) lehetőséget teremt a tudásmegosztásra, a kutatás-fejlesztésre és az iparági együttműködésre a szövetség közleménye szerint.

akkumulátor
Sokat vár Kaderják Péter az akkumulátor-kompetenciaközponttól / Fotó: HUBA

A központ 2025–2026-os programja tartalmazza egy ipari tanácsadó testület felállítását, egyetemi mesterképzés indítását, közös (magyar–dél-koreai) kutatási pályázatok benyújtását, valamint az ipari szintű fejlesztéseket. „Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a kompetenciaközpont valódi tudás- és innovációs központtá váljon, amely hidat képez a két ország technológiai fejlődése között” – mondta Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője az eseményen.

Mi lesz a központ feladata?

A KHBCC a jövőben fontos szerepet tölthet be abban, hogy a vállalatok megfeleljenek az Európai Unió akkumulátorokra vonatkozó szabályozási előírásainak, különösen az adatátviteli és életciklus-követési rendszerek fejlesztésében, valamint az újrahasznosítási és újrafelhasználási folyamatok támogatásában – sorolja a közlemény.

A budapesti esemény a 2022-ben indított hároméves Economic Innovation Partnership Programot (EIPP) zárta le. A program célja, hogy erősítse a két ország gazdasági és technológiai együttműködését az elektromobilitás és az energiatárolás területén. Ennek érdekében a felek a jövőben is folytatni kívánják az együttműködést.

  • A program első évében a résztvevők elemezték az EU és Magyarország akkumulátoréletciklus-kezelési gyakorlatát, és felépítették a magyar és koreai partnerekből álló szakmai hálózatot.
  • A második évben a központ működési modellje, a Battery Passport-kompatibilis adatarchitektúra és az RRR (reuse-repurpose-recycle) folyamatok fejlesztése került a középpontba,
  • a harmadik év célja a kormányzási és pénzügyi modell véglegesítése volt.
  • A program zárószakaszában indult az akkumulátoripari központ terveinek előkészítése.

Már most is pezseg az akkumulátorbiznisz Magyarországon

A szövetség honlapja tíz olyan magyarországi helyszínt mutat, ahol akkumulátoriparral kapcsolatos kutatás folyik. Akkumulátorcella tervezésével, illetve gyártásával hat társaság foglalkozik. Ezek a Flexomont, a Szegedi Egyetem, a CATL, a Sunwoda, a Jászplasztik és az Ideona. (Az interaktív térképen láthatók továbbá a területhez kapcsolódó nyersanyag-előállítás és újrahasznosítás, oktatás és más tevékenységek helyszínei is.)

A rendezvényen Sen Feng, a CATL németországi és magyarországi leányvállalatainak ügyvezető igazgatója ismertette, hogy 

a világon eddig 20 millió járműbe szereltek CATL-akkumulátort, a cég globális piaci részesedése pedig 37,9 százalék.

A vállalat 2019 óta 10 milliárd dollárt fektetett kutatás-fejlesztésbe, ennek  eredményeként több mint 21 ezer kutatót foglalkoztat, és közel 50 ezer szabadalommal rendelkezik. A CATL európai cégekkel működik együtt a használt akkumulátorok újrahasznosításában. Kínán kívül a debreceni a legnagyobb termelési bázisa. A tavaly augusztusban indult akkumulátormodul-összeszerelés során már mintegy 120 ezer modul készült el, 30 ezer e-autó gyártását lehetővé téve.

Halad az ország a telepítéssel is

A 2030-ig szóló magyar akkumulátorstratégia szerint jelen piaci körülmények között a lítiumion-akkumulátorok dominálnak a tíz megawattot és a hat óra tárolási időt meg nem haladó tárolási igény esetén. Ennek az a fő oka, hogy ennek a technológiának az előállítási költsége esett a legnagyobb mértékben – 87 százalékkal – 156 dollárra kilowattóránként 2010 és 2019 között. Ám ha nagyobb energiamennyiséget kívánunk hosszabb időre tárolni, akkor a termikus vagy a kémiai, például hidrogénalapú tárolás a kedvezőbb. A töltési ciklusok száma alapján az elektrosztatikus szuperkondenzátorok élveznek előnyt. A cél az erőforrás-hatékonyabb és kevesebb veszélyes anyagot tartalmazó akkumulátorok létrehozása.  

Magyarországon az első hálózati tárolót az E.On telepítette 2018-ban, majd az Alteo következett 3,92 megawattórával és az Elmű (Innogy) 6 megawattórával (6 megawatt plusz 8 megawatt kapacitás). Azóta szinte folyamatosan érkeznek a hasonló fejlesztésekről szóló bejelentések.

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.