BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Jövőre kilő a hazai akkumulátoripari kutatás

Olyan jól sikerült egy 2022-ben indult magyar–dél-koreai együttműködés az elektromobilitás, a logisztika és az akkumulátoripar területén, hogy annak részeként jövőre már egy közös kutatóközpont is létrejön, aminek az egyik feladata az ipari szintű akkumulátorfejlesztések elindítása lesz.

Egy dél-koreai–magyar akkumulátoripari kutatóközpont jön létre 2026-ban a Magyar Akkumulátor Szövetség vezetésével. Az erről szóló megállapodás a szövetség napokban tartott konferenciáján született. A Korea–Hungary Battery Cooperation Research Center (KHBCC) lehetőséget teremt a tudásmegosztásra, a kutatás-fejlesztésre és az iparági együttműködésre a szövetség közleménye szerint.

akkumulátor
Sokat vár Kaderják Péter az akkumulátor-kompetenciaközponttól / Fotó: HUBA

A központ 2025–2026-os programja tartalmazza egy ipari tanácsadó testület felállítását, egyetemi mesterképzés indítását, közös (magyar–dél-koreai) kutatási pályázatok benyújtását, valamint az ipari szintű fejlesztéseket. „Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a kompetenciaközpont valódi tudás- és innovációs központtá váljon, amely hidat képez a két ország technológiai fejlődése között” – mondta Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője az eseményen.

Mi lesz a központ feladata?

A KHBCC a jövőben fontos szerepet tölthet be abban, hogy a vállalatok megfeleljenek az Európai Unió akkumulátorokra vonatkozó szabályozási előírásainak, különösen az adatátviteli és életciklus-követési rendszerek fejlesztésében, valamint az újrahasznosítási és újrafelhasználási folyamatok támogatásában – sorolja a közlemény.

A budapesti esemény a 2022-ben indított hároméves Economic Innovation Partnership Programot (EIPP) zárta le. A program célja, hogy erősítse a két ország gazdasági és technológiai együttműködését az elektromobilitás és az energiatárolás területén. Ennek érdekében a felek a jövőben is folytatni kívánják az együttműködést.

  • A program első évében a résztvevők elemezték az EU és Magyarország akkumulátoréletciklus-kezelési gyakorlatát, és felépítették a magyar és koreai partnerekből álló szakmai hálózatot.
  • A második évben a központ működési modellje, a Battery Passport-kompatibilis adatarchitektúra és az RRR (reuse-repurpose-recycle) folyamatok fejlesztése került a középpontba,
  • a harmadik év célja a kormányzási és pénzügyi modell véglegesítése volt.
  • A program zárószakaszában indult az akkumulátoripari központ terveinek előkészítése.

Már most is pezseg az akkumulátorbiznisz Magyarországon

A szövetség honlapja tíz olyan magyarországi helyszínt mutat, ahol akkumulátoriparral kapcsolatos kutatás folyik. Akkumulátorcella tervezésével, illetve gyártásával hat társaság foglalkozik. Ezek a Flexomont, a Szegedi Egyetem, a CATL, a Sunwoda, a Jászplasztik és az Ideona. (Az interaktív térképen láthatók továbbá a területhez kapcsolódó nyersanyag-előállítás és újrahasznosítás, oktatás és más tevékenységek helyszínei is.)

A rendezvényen Sen Feng, a CATL németországi és magyarországi leányvállalatainak ügyvezető igazgatója ismertette, hogy 

a világon eddig 20 millió járműbe szereltek CATL-akkumulátort, a cég globális piaci részesedése pedig 37,9 százalék.

A vállalat 2019 óta 10 milliárd dollárt fektetett kutatás-fejlesztésbe, ennek  eredményeként több mint 21 ezer kutatót foglalkoztat, és közel 50 ezer szabadalommal rendelkezik. A CATL európai cégekkel működik együtt a használt akkumulátorok újrahasznosításában. Kínán kívül a debreceni a legnagyobb termelési bázisa. A tavaly augusztusban indult akkumulátormodul-összeszerelés során már mintegy 120 ezer modul készült el, 30 ezer e-autó gyártását lehetővé téve.

Halad az ország a telepítéssel is

A 2030-ig szóló magyar akkumulátorstratégia szerint jelen piaci körülmények között a lítiumion-akkumulátorok dominálnak a tíz megawattot és a hat óra tárolási időt meg nem haladó tárolási igény esetén. Ennek az a fő oka, hogy ennek a technológiának az előállítási költsége esett a legnagyobb mértékben – 87 százalékkal – 156 dollárra kilowattóránként 2010 és 2019 között. Ám ha nagyobb energiamennyiséget kívánunk hosszabb időre tárolni, akkor a termikus vagy a kémiai, például hidrogénalapú tárolás a kedvezőbb. A töltési ciklusok száma alapján az elektrosztatikus szuperkondenzátorok élveznek előnyt. A cél az erőforrás-hatékonyabb és kevesebb veszélyes anyagot tartalmazó akkumulátorok létrehozása.  

Magyarországon az első hálózati tárolót az E.On telepítette 2018-ban, majd az Alteo következett 3,92 megawattórával és az Elmű (Innogy) 6 megawattórával (6 megawatt plusz 8 megawatt kapacitás). Azóta szinte folyamatosan érkeznek a hasonló fejlesztésekről szóló bejelentések.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.