Fontos az öngondoskodás

Az idén már több mint 130 ezren igényelhetnek vissza személyi jövedelemadót (szja) a nyugdíjbiztosításuk után. Ez nem sok, hiszen 4 milliónál is több munkavállaló van, akinek valószínűleg szüksége lesz időskorában jövedelemkiegészítésre. Egyelőre a befektetési egységhez kötött (unit linked) konstrukciók a kelendőbbek, de egyre többen választanak hagyományos vegyes életbiztosítást is. Utóbbiak közül egyre több termék teljes költségmutatóját (TKM) is közli már a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz), megkönnyítendő a választást. A nyugdíjbiztosításokat sokan kritizálták már, hogy drágák, költségeiket többször is összevetették a nyugdíjpénztárak és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) díjaival az elmúlt bő két évben. Kezdetben a biztosítások csúnyán leszerepeltek, a TKM-jük, ami azt mutatja meg, mennyivel csökken évente a biztosítással elméletileg elérhető költségmentes hozam, egyes esetekben a 10 százalékot is meghaladta, amit a legtehetségesebb portfóliómenedzserek is nehezen – vagy inkább sehogy sem – tudtak volna csak kitermelni.

A jegybank azonban gyorsan lépett, 2014 közepétől egy ajánlással korlátozta a TKM-eket, amit minden piaci szereplő be is tartott. A legolcsóbb nyugdíjbiztosítások éves költségei 2 százalék alatt vannak már, ez vetekszik a nyugdíjpénztárak díjaival. A NYESZ költsége leginkább azon múlik, mennyire aktívan használja az ügyfél a számláját, aki sok tranzakciót végez, annak magasabb, aki keveset, annak alacsonyabb. Az viszont más kérdés, hogy az ügyfelek melyik terméket választják. Abban még a biztosítók is bizonytalanok, mennyire figyelnek oda a TKM-re a szerződők.

Az ügyfeleknek nagy dilemma lehet, hogy a két típus – a klasszikus vegyes és a unit linked – közül melyiket válasszák. A biztosítók véleménye is megoszlik e téren, vannak cégek, amelyek csak az egyiket, mások csak a másikat kínálják. A vegyes életbiztosítás azért vonzó sokak számára, mert kiszámítható. Garantáltan kifizeti a lejáratkor az előre megadott összeget, sőt akkor is fizet, ha a biztosított nem éri meg a nyugdíjaskort, vagy pedig megrokkan. Erre például a többi öngondoskodási forma, a nyugdíjpénztár vagy a NYESZ nem alkalmas, azokból csak a már összegyűjtött megtakarítás vehető ki. A unit linked nyugdíjbiztosítások mellett az az érv szól, hogy nagyobb kockázatot vállalnak ugyan, de hosszú távon magasabb hozamot érhetnek el, mint a klasszikus termékek. Ezek is fizetnek, ha az ügyfél meghal vagy megrokkan, de a kockázati összeg általában alacsonyabb, mint egy klasszikus konstrukciónál.

VG-szakértő: Molnos Dániel, a Mabisz főtitkára

Az adókedvezmény bevezetésének is köszönhetően jelentősen bővült a nyugdíjbiztosítások értékesítése: 2014. január 1. és 2015. december 31. között több mint 130 ezer darab szja-kedvezményre jogosító nyugdíjbiztosítást értékesítettek a társaságok. Örvendetes, hogy növekedett a lakosság öngondoskodási hajlandósága, ami nemcsak a jövő nyugdíjasainak életét könnyíti majd meg, hanem az állam jövőbeli terheit is csökkenti. Sőt mivel a biztosítók a hosszú távú befektetéseik tetemes részét állampapírba fektetik, ezzel az államháztartás finanszírozásához is hozzájárulnak.