Csatát vesztettek - ők buktak nagyot a legbefolyásosabb magyarok közül

Akkorát fordult a világ egy év alatt, mint amikor az ellenzék átveszi a hatalmat a kormányzó párttól – akár ez is eszébe juthat annak, aki bizonyos üzletembereket keresne a legbefolyásosabb döntéshozók között, ám csak a lista vége felé bukkanna rájuk. Vagy még ott sem. Fonyó Károly, Simicska Lajos üzlettársa ki is esett a top 101-ből, de nem szerepelt jól az oligarcha másik barátja, Nyerges Zsolt sem.

Simicska Lajos és társai minden bizonnyal még annál is gyorsabban veszítik el befolyásukat, mintha új kormány alakult volna. Orbán Viktor mindent megtesz egykori jó barátjának háttérbe szorításáért. Simicska és Nyerges ugyan nem esett ki a listáról, de ők voltak azok, akik a legtöbbet bukták egyetlen év alatt. Pedig Orbán egykori szobatársa tavaly még majdnem befért a top tízbe, Nyerges pedig a 28. helyen szerepelt 2015-ben.

Kiszorítósdi

Ugyan a háború már 2014-ben kirobbant Orbán és Simicska között, de tavaly vált mindenki számára világossá, hogy a Fidesz egykori pénztárnokának tényleg nincs visszaútja a politikai közösségbe. Simicska ugyanis februárban telekáromkodta a sajtót, s olyan jelzőkkel illette Orbán Viktort, hogy azon még a sokat próbált politikai újságírók is meglepődtek. Médiabirodalmának meghatározó alakjai „lelkiismereti okokból” lemondtak, és Orbán mellé álltak a háborúban. Köztük volt Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet addigi főszerkesztője és a lapot kiadó cég résztulajdonosa. Liszkay ma már a kormánypárt első számú lapját, a jobboldali Magyar Időket vezeti. Befolyása pedig nőtt 2015-höz képest.

Orbán Viktor a szakítás óta igyekszik minél nehezebb helyzetbe hozni Simicskáékat. Az Országgyűlés alelnökei és a bizottsági elnökök például a nekik járó keretből nem rendelhetik meg a Magyar Nemzetet. A közelmúltban pedig egy nagy diszkontlánc jelentette be, hogy nem terjeszti tovább a lapot, helyette a kabinethez lojális Magyar Időket lehet megvásárolni a boltjaiban.

Simicskát korántsem csak a médiából, az üzleti élet más területeiről is ki akarja szorítani a kormány. Az érdekeltségi körébe tartozó Közgépet kizárták a közbeszerzésekből, elzáródtak az állami pénzcsapok, és sokszor úgy tűnik, a földárveréseknek is egyetlen céljuk van: hogy elvegyék Simicskától a parcellákat. Nem úszta meg a vállalkozó plakátcége sem: a főváros felbontotta a Mahir Citypos­terrel kötött, a köztéri hirdetőoszlopokra vonatkozó, eredetileg huszonöt évre szóló szerződést.

Visszavonulóban

Nem mindenki politikai alapon veszített a pozíciójából a listán, habár a hetvenesztendős Kolosi Tamás az utóbbi időben keményen kritizálta a kormányt. A Széchenyi-díjas szociológus és egyben a Tárki alapítója – aki 1998 és 2002 között, még Orbán Viktor első kormányzása alatt tanácsot adott a miniszterelnöknek – a Figyelőnek úgy nyilatkozott: „Oroszországban a rendszerváltással egy politikafüggő tőkésosztály alakult ki Jelcin környezetében. Aztán jött Putyin, és e klientúra egy része börtönbe került, mások külföldre távoztak, az új vezető pedig kiépítette a saját hűbéresi rendszerét. Nekem egy picit úgy tűnik, hogy a 2010 utáni magyar fejlődésben erőteljesen érvényesült a putyini modell, elsősorban a felső középosztály vonatkozásában.” Úgy vélte: „Ahogyan Jelcin távozásával eltűntek a kreatúrák, Putyin vagy Orbán bukása után nem jósolnék nagy jövőt az ő klientúrájuknak sem.” Kolosi egyre kevesebbet szerepel, s minden bizonnyal Orbán Viktor sem fog tanácsot kéri tőle, de a Tárki kutatásai még okozhatnak kellemetlen perceket a kormánynak – különösen azok, amelyek a szegénység mélyüléséről szólnak.

A cikket teljes terjedelemben a Manager Magazin májusi duplaszámában olvashatja el. A magazinból kiderül, hogy kik Magyarország legbefolyásosabb üzleti döntéshozói, és az is, hogy kik estek ki idén a top 101-ből.

A Manager Magazinra itt fizethet elő.