Cégvilág

Utolsó pillanatban ketyeg a gázóra - milliókat bukhat, aki lemarad a határidőről

Ha valaki júliusig nem oldja meg a fűtéskorszerűsítést, azt követően már csak kondenzációs kazánt szereltethet be a háztartásába. Ez egy korszerű és biztonságos megoldás, ráadásul takarékosabb is, mint a régi kazánok, de jóval drágább üzembe helyezni. Minimálisan félmillió, de akár kétmillió forintba is kerülhet.

Szatmári István naprakész, tudta, hogy júliustól szigorodik a fűtéssel kapcsolatos szabályozás, ezért egy hónapja úgy döntött, még időben kihív egy gázszerelőt, és átnézeti a fűtőrendszerét, hogy megtudja, milyen költséggel számolhat és le kell-e cserélnie a kazánját. „A szerelők ki is jöttek, átvizsgálták a kazánomat, és azt mondták, ha a hőcserélőt kicseréltetem, ezzel még tíz évig elfűthetek, úgyhogy kifizettem 30 ezer forint munkadíjat, még 90 ezer forintot az alkatrészre, és megnyugodtam – mondta Szatmári István. – Csakhogy jött a kéményseprő, hogy elvégezze a szokásos felülvizsgálatot, és megállapította, hogy a tavaly beépített műanyag nyílászárók miatt a jelenlegi formájában életveszélyes a fűtésrendszerünk: vagy gondoskodnom kell szén-mo­noxid-érzékelőről és a megfelelő szellőztetésről, vagy mégis ki kell cseréltetnem a kazánomat egy kondenzációsra. Utánajártam, és kiderült, hogy az új típusú kazánhoz új kémény kell, tehát egymillió forintból úsznám meg az átalakítást. Kerestem tehát gyorsan egy szakembert, hogy megoldja a műanyag ablakok utólagos szellőzését. Hab a tortán, hogy a kéményseprőnek hivatalból értesítenie kell a gázszolgáltatót arról, hogy életveszélyes a rendszer, ezért pillanatnyilag csak azért nem zártak ki a szolgáltatásból, mert éppen nem voltam itthon, amikor a gázszolgáltató kijött, hogy elzárja a gázt. Most csak abban reménykedem, hogy a kéményseprő előbb kiérkezik, hogy átvegye az ablakok szellőztetési megoldását, és megkapom az engedélyt, mielőtt a gázosok újból kijönnének. Abba meg inkább bele sem gondolok, hogy ha ez a fűtési szezonban jut eszembe, mi lett volna velünk hetekig fűtés nélkül.”

Már a haladék fog lejárni
Az Európai Bizottság még 2013-ban hozott rendeletet arról, hogy 2015. szeptember 26-tól csak az előírt 86 százalékos hatásfokot elérő gáz fűtőkészülékeket lehet forgalomba hozni és üzembe helyezni. Ezt a hatásfokot a gyakorlatban csak az úgynevezett kondenzációs fűtőberendezések képesek teljesíteni. Az EU 2020-ra 3 dolgot szeretne ezzel elérni: 20 százalékkal csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, 20 százalékkal növelni a megújuló energiaforrások arányát és 20 százalékkal visszaszorítani az energiafogyasztást.

Ehhez kapcsolódóan jövőre a konvektorok, a kályhák és a kandallók minőségét fogják szabályozni. Idén a hagyományos kazánok beüzemelését tiltják be júliustól.

Magyarországon – mivel túl rövid lett volna a határidő – a tavaly őszi időpontot 2016. jú­lius 1-re módosították. Ez azt jelenti, hogy július 1. után már csak ezeket, a drágább kazánokat lehet beépíteni, de nem is a kazánok miatt kerül sokba az átalakítás.

„A kondenzációs kazánok esetében egy speciális bélésű kéményre van szükség az üzemeltetéshez – mondta Szemán Róbert épületgépész-mérnök, egy fűtéstechnikai szaklap főszerkesztője. – Ezek a kazánok hatékonyabbak, takarékosabbak, használatuk mellett nem fordulhat elő szén-monoxid-­mérgezés, és a régi típusoknál csak 50-100 ezer forinttal kerülnek többe. A kémények azonban, amit ki kell építtetni a használatukhoz, egy családi ház esetében is 200–400 ezer forintba kerülnek, de egy többemeletes társasháznál akár 1-2 millió forintot is elérheti a költség. Ez drágítja meg igen jelentősen a beruházást.”

Megúszható a milliós költség
Szemán Róbert azt mondta: ha valaki mégis olcsóbban meg akarja úszni mindezt, nincs még minden veszve, van megoldás. Az egyik, hogy átnézeti a kazánt és teljesen felújíttatja. A másik, hogy kicseréli egy ugyanolyan, de vadonatúj fűtőberendezésre, mint amit most használ. Ezekben az esetekben ugyanis ez nem átalakításnak, csak egyszerűsített gázkészülék-cserének minősül, amihez nem kell engedélyt kérni.

„Amennyiben egy nagyobb vagy más típusú, de hagyományos kazánt akar beépíttetni, azt terveztetni kell, és a kiviteli terveket, valamint az elkészült rendszert a gázszolgáltatónál és a kéményseprőknél engedélyeztetni szükséges – mondta Szemán Róbert. – Ehhez 30–45 napra van minimálisan szükség, aki tehát ezt a megoldást választja, annak mostantól számítva csak néhány napja van, hogy intézkedjen és beadja a papírokat. Persze fontos azt is hangsúlyozni, hogy mivel ezeket a hagyományos készülékeket már gyártani sem lehet, az alkatrész-utánpótlás egy meghibásodás esetén problémás lehet. Azt is érdemes átgondolni, hogy a régi kazánok hatásfoka rosszabb, mint az újaké, tehát aki most kifizet egy nagyobb beruházási költséget és kicseréli kondenzációs kazánra a régit, a fűtésen is spórolni fog, és hosszú távra, biztonságosan oldja meg a fűtését.”

A kondenzációs kazán előnyei

A hagyományos gázkazán kizárólag a gáz elégetéséből közvetlenül származó hőt hasznosítja, így sok hőenergia távozik a kéményen keresztül. A kondenzációs kazán azonban ezt a hőt is képes hasznosítani, így sokkal gazdaságosabb. A működés lényege, hogy az égés során távozó füstgázból egy hőcserélő segítségével kicsapja, kondenzálja az egyébként szabadba távozó vízgőzt, s ennek hőjét is hasznosítja.

Az energiatakarékosságot szolgálja az is, hogy a kondenzá­ciós­ kazánok tudnak részteljesítményen is üzemelni, vagyis míg a hagyományos kazán vagy fűt vagy nem, addig a kondenzációs készülék teljesítménye 20–100 százalék között változhat, ami a tavaszi és őszi kisebb fűtési igénynél hasznos és takarékos.

Mivel a kondenzációs gázkazán zárt égésterű, a szén-mo­noxid-mérgezés esélye gyakorlatilag nulla a hagyományos, nyílt égésterű kazánokkal ellentétben. Ezt a kazánfajtát már a 80-as évek eleje óta széles körben használják, tehát egy viszonylag régi, s így megbízható technológiáról van szó.Szinte minden háztartást érint
Szilágyi László, az Épületgépész Unió ügyvezetője azt mondta: Magyarországon 2,4 millió háztartásban használnak gázfűtést, és a háztartások csak körülbelül tíz százalékában van kondenzációs kazán, a többség hagyományos megoldást használ. A hazai fűtőberendezések átlagéletkora 15 év fölött van, de a húszéves kazánok sem számítanak ritkaságnak, a kémények állapota pedig ennél is sokkal rosszabb. Az uniós szigorítás tehát egy elavult és sok helyen életveszélyes helyzetet segít felszámolni, hiszen évente hazánkban 30–50 halálos áldozatot követel a szén-monoxid-mérgezés, és csaknem 1000 ember kerül kórházba szén-monoxid-mérgezési tünetekkel. A kondenzációs kazánok esetében nem fenyeget ilyen veszély és a fűtés költsége is 30 százalékkal csökkenhet, tehát hosszú távon megtérülhet a beruházás költsége.

„Okosba” megoldani drága lehet
„Ahhoz, hogy valaki egy biztonságos fűtésrendszert építtethessen, eddig is fontos volt megbízható helyen vásárolni és jó szakembert keresni, ennek most még nagyobb a jelentősége – mondta Szemán Róbert. – Ha egy olyan szerelőt választ valaki, aki nincs tisztában az előírásokkal, könnyen lehet ablakon kidobott pénz, amit a munkára költ. Persze nagy a csábítás, hogy egy olcsóbb kazánnal, a régi kéménnyel feketén, engedélyeztetés nélküli bekötéssel oldja meg valaki a felújítást, de azt fontos tudni, hogy erre nincs garancia, és ha a fűtéssel bármi gond lesz, vagy a gázszolgáltató, vagy a kéményseprők felfedezik az illegális átalakítást, azonnal kizárhatják a fogyasztót a gázszolgáltatásból. Akár a tél kellős közepén is fűtés és meleg víz nélkül maradhat a háztartás emiatt. Vissza pedig csak akkor kötik, ha az előírásoknak megfelelő kazánnal és kéménnyel rendelkezik valaki, aminek a kiépítése engedélyeztetéssel együtt – legjobb esetben – másfél hónap és akár milliós nagyságrend is lehet.”

Állami segítségre lenne szükség
Szemán Róbert szerint mivel még mindig több százezer háztartást érint a probléma, az állam és a hatóságok is lehetnének belátóbbak. A határidő ugyanis – még akkor is, ha ez már a türelmi határidő – nagyon közel van, és az érintettek jelentős részének nincs sok százezres vagy milliós forrása elvégeztetni a munkát.

„Az eddigi pályázatokat sokan azért nem tudták igénybe venni, mert súlyos költsége volt. Nagy segítség lenne, ha a kormányzat a nemzeti közműszolgáltató bevonásával egy egyutas támogatási rendszer formájában – vagyis úgy, hogy az engedélyeztetéssel egy időben, a kiviteli tervek beadásával automatikusan lehessen igényelni –, kamatmentes hitellel segítené ezeket a beruházásokat. A rendszer ugyanis egységes, és ott mindenkinek meg kell fordulnia, aki ilyen beruházást hajt végre. Az is nagyon sokak helyzetét könnyítené, ha a július 1-jei határidőt egyedileg úgy könnyítenék, hogy egészen addig befogadná a gázszolgáltató a kiviteli terveket. A cél ugyanis közös, senkinek nem lenne érdeke, hogy az illegális bekötések elszaporodjanak, ahogy az sem, hogy pénzhiány miatt tömegesen térjenek át az emberek gazdaságtalan alternatív lehetőségekre, vagy környezetszennyező és elavult szilárd tüzelési módokra.”

Az energiatakarékosságot szolgálja az is, hogy a kondenzá­ciós­ kazánok tudnak részteljesítményen is üzemelni, vagyis míg a hagyományos kazán vagy fűt vagy nem, addig a kondenzációs készülék teljesítménye 20–100 százalék között változhat, ami a tavaszi és őszi kisebb fűtési igénynél hasznos és takarékos.

Mivel a kondenzációs gázkazán zárt égésterű, a szén-mo­noxid-mérgezés esélye gyakorlatilag nulla a hagyományos, nyílt égésterű kazánokkal ellentétben. Ezt a kazánfajtát már a 80-as évek eleje óta széles körben használják, tehát egy viszonylag régi, s így megbízható technológiáról van szó. Nézze meg, hogy nem régi berendezést vásárolna-e! A történet érdekessége, hogy a kereskedelmi készleten lévő berendezések értékesítésére vonatkozóan nincs uniós határidő. Vagyis eladni nem tilos, márpedig ami készleten van, attól szeretnének megszabadulni a kereskedők, akiket csak etikai megfontolások tarthatnak vissza attól, hogy olyan berendezéseket adjanak el, amit aztán legálisan nem lehet felszereltetni, vagyis arra, amire megvették, nem szabad használni.

Egy milliárdos forgalmú cégnél azt válaszolták, hogy még több ezer ilyen kazán van náluk készleten. És mivel ezek beszerzése számukra is óriási összeg volt, így el is szeretnék adni őket.

„A különböző uniós tagországok nem egyformán értelmezték ezt a rendelkezést, de a legtöbb országban addig, amíg készleten vannak nyílt égésterű berendezések, azokat be is lehet szerelni – mondta a cég képviselője. – Ha belegondolunk, nonszensz, hogy amit az elmúlt húsz évben forgalmazni lehetett, azt egyik napról a másikra vegyük le a polcról és dobjuk ki. Ez hatalmas veszteség lenne.” Mi mennyibe kerül? 1. Tervezés, engedélyeztetés és hatósági átvétel költségei: 100–200 ezer forint

2. A kazán megvásárlása: kb. 275–300 ezer forint

3. Új béléscső: kb. 10 ezer forint/méter

4. A fűtési és melegvíz-hálózat és a kazán közötti csatlakozási pontok átalakítása: 70–150 ezer forint

5. Munkadíj: 300–400 ezer forint

6. EPH (Egyen Potenciálra Hozás) jegyzőkönyv: 15 ezer forint -->

fűtés
Kapcsolódó cikkek