Cégvilág

Drága lehet elhozni Krkről a gázt Magyarországra

Térségünk több országába is érkezhet olyan gáz 2018-tól, amelyet cseppfolyós formában fogadnak Horvátországban. Csakhogy túl sok a nyitott kérdés.

Két év múlva érkezhet Magyarországra – és a térség más országaiba is – földgáz a horvátországi Krk szigeti, úszó cseppfolyósgáz- (LNG) terminálról, ami csökkenthetné az ország orosz gázellátástól való függését. Csakhogy egyelőre maga az elképzelés is cseppfolyós: a húsz éve dédelgetett, de az eredetinél sokkal szerényebb tervről csak jövőre várható beruházási döntés, egyelőre nem bérelték ki az LNG-t hozó tartályhajót (FRSU) sem, nem mérték fel a várható keresletet, és az is kérdéses, hogy megéri-e a gázt elszállítani Magyarországig.

Mindezek a május 26-i brüsszeli régiós Duna szemináriumon hangzottak el a Natural Gas Europe tudósítása szerint. Az eseményen Mladen Antunovic, az állami tulajdonú LNG Hrvatska ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy cége már keresi a kibérlendő úszó terminált, amelyet öt évre bérelnének ki, további öt évre szóló opcióval. A létesítmény kapacitásaira az LNG Hrvatska először nem kötelező érvényű ajánlatokat kérne be: a 2024-ig szóló időszakra évi ötmilliárd köbméterre, a következő 15 évre pedig évi kétmilliárd köbméterre.

Ha éveken át megfelelő kereslet mutatkozik az FRSU-n érkező gázra, akkor Antunovic szerint érdemes lehet szárazföldi terminált építeni. A Krk szigeti kikötőben tíz-húsz éven belül akár évi 10 milliárd köbméternyi ilyen LNG-kapacitás is létesülhet. A szükséges 700 millió eurót vagy annál többet a beruházás mögött álló ausztriai OMV, a németországi E.ON és az RWE, valamint a franciaországi Total adná össze. Összehasonlításképpen: egy FRSU-t egy évre ma 40-50 millió dollárért lehet bérelni.

A gáz eljuttatása Horvátországon keresztül Magyarországra viszont drága, a költségek megölhetik a keresletet, erre a franciaországi Engie (volt GDF) nem folyékony eredetű gázok üzletágának vezetője, Willem Coppoolse hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett arra is, hogy európai műtrágyagyárakat kellett leállítani az olcsóbb gázból dolgozó algériai és egyiptomi riválisok miatt. A brüsszeli rendezvényen elhangzott az is, hogy a nagy nyomású földgázrendszer magyarországi, illetve horvátországi irányítói az elmúlt hónapokban nem tudtak megállapodni érintett kapacitásaik bővítéséről. Több felszólaló is amellett érvelt, hogy nulla tranzitdíjat kellene érvényesíteni a gáznak Horvátországból Magyarországra való juttatásáért.

Hatvani György, az állami MVM energiacsoport főtanácsadója amiatt aggódott, hogy nem látni a gáz iránti kereslet majdani alakulását. Mint mondta, az MVM-nek majd össze kell vetnie az LNG-t a hagyományos gázforrásokkal, így a Fekete-tengerről, a Déli Folyosóról és a kelet-mediterrán térségből érkező szénhidrogénnel.

Azonban Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont igazgatója (az Energiahivatal volt főigazgatója) szerint, ha most nem ösztönözzük az LNG használatát, félő, hogy visszatérünk azokhoz az időkhöz, amikor az orosz Gazprom volt a térség fő gázellátója. John Shoobridge – az LNG-t eladó – amerikai Cheniere Energy elnökhelyettese is úgy látja, hogy térségünk épp a legjobbkor állna át az LNG vásárlására.

gáz LNG krk
Kapcsolódó cikkek