Hazai viszonylatban ritka beruházás indul Turán. A Turawell Kft. a föld mélyéről feltörő 129 Celsius-fokos forró vizet ugyanis hőtermelés mellett áramtermelésre is használná. A beruházást először 2010-ben jelentették be, akkor még áramtermelés nélkül. Ötmilliárd forintból létesítettek volna egy geotermikus hővel fűtendő, 100 ezer négyzetméteres üvegházat, amelyben 200 dolgozóval évi hatezer tonna paradicsomot termeltek volna évi 6-7 milliárd forint árbevétel reményében.
A technológiát az ausztriai Zeiler GmbH hozta volna, de nem hozta. A tervek is változtak. 2011-ben már 7,4 milliárd forint és 12 hektárnyi üvegház kellett volna a hatezer tonna paradicsomhoz. Egy hónapja pedig már tízmilliárd forintnál tartottak, de ebből az üvegház mellett egy jövőre átadandó, 2,7 megawattos kiserőművet is felhúznának. A létesítménnyel 800 családi ház éves áramigénye elégíthető ki. A forró vízzel először az erőműmet, majd a 11 hektáros üvegházat látnák el, végül visszapréselnék a földbe. A mostani várakozás szerint évente 6,3 ezer tonna paradicsomot termelnének, 170 főt foglalkoztatnának az üvegházban, az árbevétel pedig 6-7 milliárd forint lenne.
A kiserőművet a szingapúri KS Orka Renewables építené, amely nemrég megvette a Turawell 51 százalékát. (Igaz, az Igazságügyi Minisztérium honlapján még Miszori László és Szántó László a cég tulajdonosa, és a Cégközlöny legfrissebb, Turawellt érintő bejegyzése csak a június 17-én indult végrehajtásról értesít.) Miszori László nemrég azt közölte: a kiserőmű 3,4 milliárd forintba kerülne, az előkészítése pedig további 2,1 milliárdba. Az üvegház és annak fűtése 4,5 milliárd forintot vinne el, és a költségek felére uniós pályázaton remél forrást szerezni a Turawell.
Ha megvalósul a beruházás, ez lehet az első hazai geoáram-termelő létesítmény. Más hasonló beruházás is napirenden van azonban, amelyek ha korábban elkészülnek, elhappolhatják a turaiak elől az elsőséget. A Mol 2014-ben indított egy bő 3,1 milliárd forintos, kétéves geotermikus kutatást Jászberény közelében, és úgy tudjuk, áramtermelésre is készül ott. 2014 vége óta ismert az is, hogy a EU-Fire EGS Hungary konzorcium 2018 végére építené fel Battonyán a világ legnagyobb geotermikus erőművét. Az erőmű áramtermelő kapacitása 12 megawatt, hőtermelő kapacitása több mint 60 megawatt lenne. A projekt 116 millió euróba kerül, amiből 39,3 milliót áll az EU.
A hőtermelés jobban megéri
„A kezdeményezések ellenére a hazai adottságok elsősorban a hőtermelő célú geotermikus beruházásoknak kedveznek” – mondta a Világgazdaságnak Kurunczi Mihály, a Magyar Termálenergia Társaság elnöke. A szakember szerint azért nem indult az utóbbi időben nagyobb számú ilyen projekt, mert nem volt ismert a megújuló energiák támogatásának jövője. Tavaly ősszel Kurunczi rámutatott, egyedül a szegedi geotermikus projekt évi hárommillió köbméter gáz kiváltását teszi lehetővé, a makói 2,2 millióét, csongrádi 920 ezerét, a mórahalmi pedig 482 ezerét.
