Beszáll az unió a metrófelújításba

Az Európai Unió örömmel vesz részt az M3-as metró infrastrukturális felújításának részfinanszírozásában, és az Európai Bizottság egyeztetést kezdeményez az Euró­pai Beruházási Bankkal (EIB), hogy a projekt támogatáson felüli részét tudnák-e finanszírozni – idézett Tarlós István főpolgármester a pénteki sajtótájékoztatóján abból a levélből, amelyet az Európai Bizottság projektfelelősétől kapott.

Az M3-as metró infrastruktúrájának és szerelvényeinek felújítása kapcsán elszámolható költség 205,5 milliárd forint. Ebből 137,5 milliárdot szánnának az infrastruktúrára, a fennmaradó mintegy hatvanmilliárd forintot pedig a járművek korszerűsítésre költenék. Ez utóbbit kereskedelmi banki kölcsönből állnák. Most a 137,5 milliárd forint „előteremtéséről” van szó, s az unió elméletileg legfeljebb 85 százalékos támogatást adhat, de ha ettől kevesebbet folyósítana a beruházáshoz, akkor a hiányzó rész finanszírozására kell megoldást találni, és erre utalt a brüsszeli levél. Ezért Tarlós egyeztetett a fejlesztési tárca vezetőjével arról, hogy mi legyen az unió által nyújtott támogatás és a tényleges bekerülési költség közti résszel, ami becslések szerint – a pesszimista verzióval számolva – 40-50 milliárd forint. Megoldás lehet az is, ha a kormány, illetve a szakminisztérium kamatmentes támogatást adna a fővárosnak, vagy megemelnék a BKV éves működési finanszírozásának értékét évente hatmilliárd forinttal, de vegyes konstrukció is elképzelhető.

Szó sincs tehát arról, hogy az infrastruktúra-felújítást – egy lapértesüléssel ellentétben – nem támogatná Brüsszel, és azt teljes egészében hitelből kellene finanszírozni – mondta Tarlós. Ha az egész projekt hitelből valósulna meg, az a város eladósodásán túl – hiszen az önkormányzat hitelképessége sem engedné – egy sor más problémát is felvetne. A BKV nem lehetne kedvezményezett, és nem igényelhetné vissza az áfát – tette hozzá a főpolgármester, aki elmondta még, hogy ez egyharmaddal drágítaná a beruházást. Abban az esetben viszont, ha a vegyes finanszírozás valósul meg, vagyis például az uniós és állami garancia mellett EIB-hitelt vennének fel, az egy kezelhető helyzet lenne – válaszolta lapunknak a főpolgármester. Kitért arra is, hogy a metrófelújításra a kormány támogatási szerződést kötött a fővárossal, és nincs olyan helyzet, hogy attól egyoldalúan elálljon.

A beruházás támogatásáról várhatóan csak hónapok múlva dönt az Európai Bizottság. Ezért a főpolgármester azt kéri a kormánytól, hogy július 20-i vagy augusztus 5-i ülésén kormányhatározatban adjon fedezetigazolást a metrófelújításhoz. A fedezetigazolás birtokában a BKV már tud kiviteli szerződést kötni. Ennek híján viszont hónapokat is csúszhat a beruházás megkezdése, de a 2019. végi befejezés tartható.

Nem veszik el az EU-pénzt

A főpolgármester a végsőkig ragaszkodni fog ahhoz, hogy a fővárost 2014–2020 között megillető, összességében 340 milliárd forintos uniós támogatási keret (valamint az újpalotai villamosra szánt keretből maradó 12,5 milliárd forint) ne kerüljön el Budapesttől. Ez ügyben Tarlós István már két levelet is írt a miniszterelnöknek. Seszták Miklós fejlesztési miniszterrel tárgyalva pedig azt szűrte le a főpolgármester, hogy ezzel ellentétes szándék a szakminisztériumban sincs.