Még mindig lehetnek megtévesztők a bolti akciók

A magyar kiskereskedelem a nemzetgazdaság egyik legfontosabb szektora, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén májusban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1691 milliárd forintot ért el. A forgalom szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy a kereskedők miként hirdetik, a vásárlók pedig hogyan használják ki az akciókat – írja az Origo. Bár egyes akciótartási gyakorlatoknak végett vetett az EU-s irányelv nyomán 2022 májusától hatályos hazai árrendelet-módosítás, a vásárlóknak továbbra is érdemes körültekintően vásárolniuk az akciók során.

Árak az akcióban: megtévesztők lehetnek egyes kereskedői módszerek

A lap a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) összeállítására támaszkodva mutat be néhány olyan kereskedői fogást az akciók világából, amelyek, bár nem biztos, hogy minden esetben megtévesztők, érdemes körültekintően eljárni, ha találkozunk velük.

Az egyik ilyen az „eredeti ár”, illetve a fogalom jelentése. Tudni kell, hogy az eredeti ár, amit a kereskedők a kedvezmény alapjául tüntetnek fel, nem lehet önkényesen meghatározott. A vonatkozó EU-s és hazai szabályozás alapján a kereskedők kötelesek a 30 napon belül alkalmazott legalacsonyabb korábbi árat feltüntetni az akció előtti árként.

Érdemes lehet figyelni az árak körül az esetleges további manipulációra. Ennek egyik gyakori változata a „fiktív eredeti ár” alkalmazása, amelyből árengedményt adva nagyon meggyőzőnek tűnhet a mértéke. A kereskedő egy olyan „eredeti árat” tüntet fel, amelyet ténylegesen nem alkalmaztak. Ez tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, és jogsértő.

Hasonlóan figyelni kell az árfeltüntetési trükkökre. Például az akció előtti árat csak rövid ideig, mesterségesen emelve alkalmazzák, hogy a kedvezmény nagyobbnak tűnjön, vagy a vizuális hatással kívánják a vásárlót befolyásolni: a %-jel kiemelése ilyen lehet, ami akár elterelheti a figyelmet arról, hogy az árkülönbség valójában minimális.

A nyomásgyakorlás szintén gyakori kereskedelmi fogás. Ide tartozhat a „korlátozott ideig” vagy „csak ma!” típusú marketing, bár nem minden esetben van dolgunk félrevezetéssel, ha ilyen feliratot látunk. Ezek akkor megtévesztők, ha az „időkorlát” valójában nem valós (például a termék rendszeresen ezen az áron kapható).

További példák és részletek az Origo cikkében olvashatók.