Kínos meglepetést kaphatnak a lakást eladók
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAkinél az alapterület túllépése miatt megállapítja az adóhatóság, hogy a lakásértékesítését 5 helyett 27 százalékos áfa terhelte, nem csak az áfakülönbözetet kell utólag kifizetnie, hanem a bírságot is.
Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje szerint az építők az áfatörvény lakóingatlan-fogalmából indulhattak ki, ami viszonylag tág lehetőséget biztosított a feltételeknek megfelelő lakóingatlanok kialakítására, hiszen abba nem tartozik bele sem a garázs, sem a műhely, így okkal gondolhatták az adózók, hogy például a pince sem. Egy évközi törvénymódosítás azonban egyértelműsítette, hogy az „összes hasznos alapterület” fogalmát az OTÉK értelmező rendelkezései alapján kell megítélni, amely következtében a pince és a beépített tetőtér területe is egyértelműen bekerült az ingatlan hasznos alapterületébe, feltéve, ha azok belmagassága eléri az 1,90 métert.
Ehhez képest is meglepő lehet viszont a Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég kiadott állásfoglalása, amely szerint az „épületszerkezettel közrefogott tér” fogalmába és ezáltal az összes hasznos alapterület körébe az erkély és a terasz is beletartozik – függetlenül attól, hogy ezen épületrészeknél a belmagasság nem is kimondottan értelmezhető. Ez, függően természetesen az építendő lakás szerkezetétől, jelentősen leszűkítette az 5 százalékos áfamérték igénybe vételi lehetőségét.
Annak ellenére, hogy ez az állásfoglalás jogilag sem az adóhatóságra, sem az adózókra nem kötelező, alappal várható, hogy a kedvezményes áfamértéket az adóhatóság ez alapján fogja majd megítélni - írta a Jalsovszky Ügyvédi Iroda. Az útmutatást érdemes tehát komolyan venni, ellenkező esetben ugyanis már jóval a kérdéses lakások felépülte, értékesítése után derülhet ki az, hogy azt mégsem 5, hanem 27 százalékos áfa terhelte. Ez főként azokat a lakásokat érintheti, ahol pince vagy terasz található, ezek ugyanis akár jelentősen is megdobhatják az alapterületet.
Abban az esetben, ha az adóhatóság utóbb állapítja meg, hogy 5 helyett 27 százalékos áfát kellett volna fizetni, akkor az adóhatóság az áfakülönbözetet, bírsággal növelten, az eladótól fogja követelni. Vannak azonban olyan szerződések is a piacon, amelyek a mindenkor irányadó áfamértéket hárítják át a vevőre. Ilyen esetben még akár az is előfordulhat, hogy az eladó jogosan követeli majd az áfakülönbözetet a vevőjétől.
