Apple: Brüsszel odacsapott

Pusztító hatással lesz Európára az Európai Bizottság mostani döntése – jelentette ki az Apple pénzügyi igazgatója, Luca Maestri, miután a bizottság tegnap ismertette döntését a technológiai óriás írországi adózási ügyében. Maestri szavai, illetve a cég közleménye szerint a testület megpróbálja felülírni az ír adótörvényeket a saját véleményével, aláásva az uniós tagállamok szuverenitását. A kemény szavak érthetők, hiszen az Apple-nek 13 milliárd eurót kellene kifizetnie (tíz évre visszanyúló kamatokkal együtt), a bizottság szerint ugyanis ennyit tesz ki az Írország által az amerikai cégnek nyújtott, az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok értelmében jogellenes adóelőny. (Az összeg csak a 2003–2014 közti időszakra vonatkozik, mert Brüsszel az első információkérés előtti tíz évet vizsgálhatja eljárásában.)

A bizottság szerint az Apple az ír törvényekben megengedett módon egy központi iroda nyereségeként tüntette fel két ott bejegyzett vállalkozása szinte teljes nyereségét (ami gyakorlatilag az összes uniós országban elért profitot jelentette, mert mindent Írországban számoltak el). A központi irodák viszont a legutóbbi időkig nem voltak adókötelesek – ma már ez a kiskapu nem létezik –, így az EU szakértőinek számításai szerint az Apple 2014-ben végül már csak 0,005 százaléknyi adót fizetett nyeresége után (a feltételes adómegállapítás szerinti fix összeget).

A vizsgálatot azt követően indította meg Brüsszel két évvel ezelőtt, hogy előzetes megállapítása szerint az Apple és Írország közti megállapodások 1991 és 2007 között állami támogatást jelentő elemeket foglaltak magukban. Az említett nyereségfelosztásnak nem voltak gazdasági indokai – áll a határozatban, amely azt is leszögezte, hogy nem kérdőjelezik meg az ír adórendszert vagy a társasági adó ottani mértékét. Az EU-ban a legalacsonyabb, 12,5 százalékos társasági adókulcs sokáig az „ír gazdasági csoda” egyik alapja volt, ennyit kell fizetniük azoknak az ott letelepedő multiknak is, amelyek legalább minden tizedik alkalmazottjukat Írországban foglalkoztatják. Ez még akkor is nagyon megéri az amerikai cégeknek, ha nem kapnak extra kivételezést, hiszen az USA-ban 35 százalék a társasági adó – a külföldön szerzett nyereség után viszont csak akkor kell megfizetni, ha azt hazaviszik, sőt a már megfizetett adót levonhatják belőle. Nem véletlenül tiltakozott múlt héten az USA pénzügyminisztériuma az ellen, hogy az Európai Bizottság visszamenőleg megadóztassa az egyesült államokbeli cégeket – hiszen azt a pénzt már biztos nem viszik haza –, mint megírtuk, Washington azt is állította, hogy csak velük szemben lépnek fel ilyen keményen.

Tény, hogy az EU sok amerikai céget vont adóvizsgálat alá, de ezek eddig tízmilliós nagyságrendű elmarasztalásokkal jártak, és a legnagyobb európai adóügyi bírság is csak 1,5 milliárd euró volt (ezt tavaly kapta a francia EDF). Az is igaz viszont, hogy az Apple odahaza rosszabbul is járhatott volna – korábban a szenátus vizsgálódott az adóügyeiben –, mert a JP Morgan korábbi számításai szerint ha mindent be kellene fizetnie, amit az írországi lehetőségek kihasználásával megspórolt, akkor 19 milliárd dollárt kellene átutalnia az USA adóhatóságának.

A mostani döntés ellen fellebbez mind az Apple, mind az ír kormány – utóbbi nyilván már csak azért is, mert az amerikai társaság azonnal közölte, hogy az ügynek mélyreható foglalkoztatási követkeményei is lehetnek. Az Apple illetékesei, illetve az ír adóügyi szakemberek közti tárgyalások jegyzőkönyvei azt igazolták – közölte korábban a bizottság –, hogy a megállapodásukat „foglalkoztatási megfontolások motiválták”. Írországban csaknem hatezren dolgoznak az Apple-nél, ez a társaság európai állományának a negyede.