Újabb óriásgyárat épít a Mercedes Kecskeméten
A Mercedes-Benz egymilliárd euró értékű beruházás keretében megépíti második gyárát Kecskeméten, amely első- és hátsókerék-, illetve alternatív meghajtású személygépkocsik összeszerelésére is alkalmas lesz – jelentette be Markus Schäfer, a Mercedes-Benz Cars termelésért és ellátási láncért felelős igazgatótanácsi tagja pénteken. A fejlesztést egyrészt az indokolja, hogy a kecskeméti gyár már teljes kihasználtsággal üzemel, másrészt a bővítéshez a terület helyben rendelkezésre áll, hiszen eddig a gyártelep alig harmadát építették be.
A beruházáshoz a kormány 12,9 milliárd forintos támogatást ajánlott fel – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tájékoztatón.
A második gyár karosszéria-, felületkezelő és összeszerelő üzemből és egy ipari parkból áll majd. A beruházás eredményeként csúcstechnológiájú, hatékony gyártási egység – úgynevezett „Flex-Werk” – létesül, ahol a rugalmas termelési rendszerben különböző jármű-architektúrájú és meghajtású modellek gurulnak majd le a szalagról. Ezzel a termelési kapacitások megnőnek, és a piaci igényekre is rugalmasan és gyorsan lehet reagálni – emelte ki Markus Schäfer. Az előkészületek még az idén megkezdődnek, a termelés beindulása pedig az évtized végére várható. A fejlesztés révén 2500 új munkahely jön létre.
A mostani beruházás értéke meghaladja az első gyár 800 millió
eurós bekerülési költségét. Az első, Magyarországon is készült modell a B-osztály volt 2012-től, rá egy évre a négyajtós CLA Coupé, illetve 2015 januárjában a CLA Shooting
Brake gyártását is megkezdték Kecskeméten. Jelenleg közel négyezren dolgoznak itt, közreműködésükkel tavaly több mint 180 ezer kompakt autó készült. A Mercedes-Benz április végén jelentette be, hogy 580 millió eurót fordít meglévő gyárában technológiafejlesztésre, valamint a termelőkapacitás bővítésére. A Mercedes-Benz termékpalettája jelenleg 32 modellből áll, ez hamarosan negyvenre bővül. A jövőben valamennyi gyártósort alkalmassá teszik elektromos meghajtású modellek készítésére is.
Mindeközben az Audi Hungaria Motor Kft.-nél a járműgyártásban decembertől áttérnek a háromról a két műszakra – mondta a Világgazdaságnak Lőre Péter kommunikációs igazgató. Az emiatt „szabaddá váló” munkatársak egy részét ideiglenesen az Audi konszern már gyáraiba vezénylik át, de senki sem marad munka nélkül – emelte ki az igazgató, megemlítve, hogy ilyen lépésre korábban is volt már példa. A műszakváltás a járműgyár négyezer dolgozója közül 750 embert érint. A lépésre azért lesz szükség, mert a győri Audi több modellje életciklusának vége felé jár, és némelyek iránt csökkent a piaci kereslet. A cég eközben bővíti szerszám- és járműgyárát, és felkészül az Audi Q3-as modell 2018-tól várható győri sorozatgyártására. Akkor térnek majd vissza a most ideiglenesen távozó munkások – tette hozzá Lőre.
A visszafogottabb keresletet a cég féléves számai is tükrözik: az első hat hónapban 63,8 ezer autó gördült le a szalagokról, míg egy évvel korábban 84,9 ezer. A motorgyártás viszont tovább szárnyalt, s újra átlépte az egymilliós határt. A győri Audi féléves árbevétele a tavalyi 4,1-ről 3,7 milliárd euróra csökkent.
Veszélyes lehet az autóipari függőség növelése
Nem teljesen váratlan hír az új Mercedes-gyár felépítése, mert egy óriási beépítetlen terület állt eddig is a vállalat rendelkezésére a kecskeméti telephelyen, vagyis megvoltak a bővítés alapjai – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető közgazdásza hangsúlyozta, hogy az elmúlt években nem érkezett ilyen nagy volumenű tőkebeáramlás Magyarországra.„Az viszont már annyira nem jó hír, hogy ismét az autóiparban történik a beruházás, mert a magyar gazdaság függése már így is túl magas az ágazattól, ez pedig veszélyeket rejt” – mutatott rá Török Zoltán. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint jelenleg a feldolgozóipari termelés közel egyharmadát adja a járműgyártás, az exportértékesítésben pedig még ennél is nagyobb az ágazat súlya.
Török Zoltán emlékeztetett, hogy korábban az elektronikai szektor volt az ipar húzóágazata, és amikor a Nokia vagy a BlackBerry leszálló ágba került, az a magyar gazdaságot is igen kellemetlenül érintette. „Az autóipar átrendeződése nem olyan gyors, mint a mobiltelefonoké, vagyis nem feltétlenül kell párhuzamot vonni, de a függés növekedése mindenképpen veszélyes” – hangsúlyozta Török Zoltán, aki arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt években a nagy autóipari fejlesztések nem nálunk, hanem a régió más országaiban valósultak meg. A Mercedes beruházása hosszú távon növelni fogja a magyar GDP-t is, de a 21. században az értékteremtés legfőbb letéteményesei nem a gyártóbázisok, hanem a kutatás-fejlesztés és a szolgáltató ágazat – vélekedett a közgazdász, aki szerint erre kellene nagyobb hangsúlyt fektetni.
Az év elején láthattuk, hogy miután az autógyárak termelése visszaesett, az ipari termelés lendülete is megtorpant – mutatott rá Török. Az elmúlt években a Mercedes, az Audi és a Suzuki termelésbővülése miatt két számjegyű növekedést mutatott az autóipar, a Mercedes beruházása nélkül azonban lassabb növekedési trendre kellett volna felkészülni hosszú távon, mert a gyárak többsége már most teljes kapacitásának közelében termel. Török Zoltán hangsúlyozta: ezzel a bővítéssel meglesz a növekedés alapja, így az autóipar tovább tudja majd húzni az „ország szekerét”.
A cseh és a szlovák példák alapján a belföldi beszállítói kapacitások is növekedhetnek a gyárbővítések hatására. (H. J.)
„Az viszont már annyira nem jó hír, hogy ismét az autóiparban történik a beruházás, mert a magyar gazdaság függése már így is túl magas az ágazattól, ez pedig veszélyeket rejt” – mutatott rá Török Zoltán. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint jelenleg a feldolgozóipari termelés közel egyharmadát adja a járműgyártás, az exportértékesítésben pedig még ennél is nagyobb az ágazat súlya.
Török Zoltán emlékeztetett, hogy korábban az elektronikai szektor volt az ipar húzóágazata, és amikor a Nokia vagy a BlackBerry leszálló ágba került, az a magyar gazdaságot is igen kellemetlenül érintette. „Az autóipar átrendeződése nem olyan gyors, mint a mobiltelefonoké, vagyis nem feltétlenül kell párhuzamot vonni, de a függés növekedése mindenképpen veszélyes” – hangsúlyozta Török Zoltán, aki arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt években a nagy autóipari fejlesztések nem nálunk, hanem a régió más országaiban valósultak meg. A Mercedes beruházása hosszú távon növelni fogja a magyar GDP-t is, de a 21. században az értékteremtés legfőbb letéteményesei nem a gyártóbázisok, hanem a kutatás-fejlesztés és a szolgáltató ágazat – vélekedett a közgazdász, aki szerint erre kellene nagyobb hangsúlyt fektetni.
Az év elején láthattuk, hogy miután az autógyárak termelése visszaesett, az ipari termelés lendülete is megtorpant – mutatott rá Török. Az elmúlt években a Mercedes, az Audi és a Suzuki termelésbővülése miatt két számjegyű növekedést mutatott az autóipar, a Mercedes beruházása nélkül azonban lassabb növekedési trendre kellett volna felkészülni hosszú távon, mert a gyárak többsége már most teljes kapacitásának közelében termel. Török Zoltán hangsúlyozta: ezzel a bővítéssel meglesz a növekedés alapja, így az autóipar tovább tudja majd húzni az „ország szekerét”.
A cseh és a szlovák példák alapján a belföldi beszállítói kapacitások is növekedhetnek a gyárbővítések hatására. (H. J.)-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.