BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kifizetődőbb az együttműködés

Nem csupán elvi kérdésnek, hanem nagyon komoly gazdaság-, illetve vidékpolitikai alapvetésnek látja Nagy István a termelők, feldolgozók és kereskedők együttműködésének szükségszerűségét. A Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a magyar termékek sikere az egész gazdaság szempontjából kulcsfontosságú, ezért is támogatja a szaktárca az olyan rendezvényeket, mint a Coop Rally

Az idén már 11. alkalommal rajtolt el a Coop Rally. Ön hogyan értékelné a kezdeményezést, és az első rendezvény óta eltelt időszakot?

– A legfontosabb, hogy a Coop Rally a kiváló magyar élelmiszerekben rejlő lehetőségekre, és mindemellett a feldolgozás és kereskedelem természetes partnerségének fontosságára hívja fel a figyelmet. Úgy tűnik, hogy a Coop Rally missziója célt ért, hiszen míg egy évtizede a magyar termékek aránya az élelmiszer-kiskereskedelemben alig 60 százalék volt, addig most ez az arány kisebb városokban és más vidéki településeken eléri a 85 százalékot, és a nagyobb városokban is 80 százalék. Ez egyértelmű fejlődést jelent, és többek közt ebben a Coop Rallynak is komoly érdemei vannak.

Az agrártárca hagyományosan támogatja a rendezvényt. Miért gondolják, hogy a kezdeményezés olyasvalami, amely mellé oda kell állnia a minisztériumnak?

– A verseny üzenete az, hogy a jó minőségű magyar élelmiszerek ma már minden tekintetben felveszik a versenyt az importáruval, sőt élelmiszer-biztonsági szempontból megbízhatóbbak is azoknál, ezenfelül pedig magyar munkahelyeket mentenek meg. Ráadásul a verseny pótolhatatlan marketingértékkel is bír, hiszen a minőségi magyar élelmiszerek és gyártóik ismertségét növeli. Ez tehát egybeesik a szaktárca üzeneteivel is, teljesen természetes, hogy a Földművelésügyi Minisztérium támogatja a kezdeményezést.

Említette, hogy a verseny üzenete a termelő, a feldolgozó és a kereskedő partnerségének erősítése is, sokszor azonban azt látjuk, hogy korántsem idillikus a kapcsolat a három terület szereplői között. Hogyan lehet ezeket az ellentéteket kezelni?

– Hosszabb távon az együttműködés kifizetődőbb. Fontos látnunk, hogy a kiváló minőségű, egészséges magyar élelmiszer csak úgy juthat el a fogyasztóig, ha a termelő, a feldolgozó és a kiskereskedő is együttműködik. Nem lehet minden kockázatot a termelőkre hárítani, minden szereplőnek közösen kell vállalni a felelősséget. Az tehát, hogy a vásárló végül mit vesz le a polcról, nem csupán érzelmi kérdés, nemcsak egy elvi állásfoglalás, hanem egy teljesen világos gazdaságpolitikai, sőt társadalompolitikai kérdés. Fel kell ismernünk, hogy ezek a területek összefüggnek: az erős mezőgazdaság, a versenyképes élelmiszer-feldolgozás és a stabil vidéki foglalkoztatottság kéz a kézben jár. El kell ismerni, hogy a hazai kereskedelem szereplői közül a Coop mindenkinél előbb értette meg ezt az összefüggést.

Az élelmiszer-gazdaság egyre növekvő fontosságát mind több szakmai vélemény és kutatás erősíti meg. Ön hogy látja az élelmiszer-termelés jövőjét? Milyen élelmiszer-gazdaság kellene Magyarországnak?

– Olyan élelmiszer-gazdaságra van szükségünk, amely hagyományainkon alapul, a minőségi magyar élelmiszer-termelés értékét emeli és a családi gazdaságokra támaszkodik. Ugyanakkor az exportpiacokon is van keresnivalónk. Magyarország a maga 5,4 millió hektár mezőgazdasági területével és 2 millió hektár erdejével olyan élelmiszer-termelési potenciállal rendelkezik, amelyben szakértői becslések szerint 60 százaléknyi termelési többletlehetőség rejlik. Az a célunk, hogy a századforduló közepére a teljes élelmiszer-gazdaság hozzáadott értéke a nemzetgazdaságon belül elérje a 25 százalékot, az agrárexport pedig a 20 milliárd eurót. Terveink szerint az agráriumban és a köré épülő gazdaságban a foglalkoztatottak száma el kell, hogy érje a 750 ezer főt.

Milyen konkrét intézkedések vannak jelenleg napirenden, amelyek befolyásolhatják az élelmiszer-gazdaság jövőjét?

– Számos programról tudnék beszámolni, az egyik legnagyobb hatású intézkedésünk azonban az volt, hogy a sertéshús áfáját az év elején 5 százalékra csökkentettük. Mindez azt eredményezte, hogy a fogyasztók számára olcsóbb lett a sertéshús, az ágazatban pedig visszaszorult a feketekereskedelem. A kedvező tapasztalatok miatt folytatódik az áfacsökkentés, így 2017. január elsejétől 5 százalék áfa vonatkozik a friss tejre, baromfira, tojásra. Ezenkívül már elindultak azok a pályázatok is, amelyek az élelmiszeripari fejlesztéseket kívánják ösztönözni.

A Coop Rallyról

Idén 11. alkalommal rendezték meg a minőségi magyar termékek ünnepét, a Coop Rallyt. A Coop a több mint egy évtizede indult kezdeményezésével a magyar élelmiszeripari cégekre, a magyar élelmiszer-feldolgozás hagyományaira és egyben jövőjére kívánja felhívni a figyelmet. A kereskedelem egyik kulcsfontosságú szereplőjeként a magyar üzletlánc ugyanis azt a missziót követi, amelynek során napi másfél millió vásárlójához közelebb hozza a legkiválóbb magyar élelmiszer-feldolgozókat.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.