Semleges, de nem tétlen: Ausztria óvatos védelmi modernizációba kezdett

Ausztria 1955 óta alkotmányban rögzített katonai semlegességet tart fenn – derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány A közép-európai és amerikai védelmi ipar az orosz–ukrán háború kirobbanása után című tanulmánykötetéből. A lakosság többsége ma is elutasítja a NATO-hoz való csatlakozást, a semlegesség pedig identitáskérdés marad. Bár a külpolitika hosszú éveken keresztül egyensúlyi pozícióra épült Kelet és Nyugat között, az orosz–ukrán háború alapvetően átrendezte az európai biztonsági környezetet, és Ausztria már nem maradhatott változatlan.

Az összeállításból kiderült, hogy 2015-ben még a katonai cselekvőképességet is megkérdőjelezték, mivel a hidegháború utáni költségcsökkentések a haderő leépítéséhez, egyes képességek elvesztéséhez vezettek. A fordulatot 2024 hozta: új nemzetbiztonsági stratégia született, amely Oroszországot egyértelműen európai fenyegetésként nevezi meg.

Erős exporttal, gyenge hazai ellátással működik a hadiipar

Bár Ausztria védelmi ipara európai összevetésben magas exportaránnyal működik, a hadsereg beszerzéseinek nagy részét külföldről kell fedezni – vagyis a hazai gyártási struktúra nem képes kielégíteni az állami igényeket. Ez egyszerre jelent

• bevételi lehetőséget
• és stratégiai kitettséget.

A kivitelre termelő szektor ugyan fontos gazdasági szereplő, de korlátozza a gyors fegyverzeti fejlesztést. A modernizáció így nem tudja rövid időn belül teljes mértékben hazai forrásokra támasztani a beszerzéseket, ezért a fejlesztési ütem óvatos és fokozatos marad.

Több pénz, de GDP-arányosan továbbra is alacsony szint

Ausztria hadereje kis létszámú állományból áll:

• 14 600 hivatásos katona,
• 16 500 fő alapkiképzéssel (hat hónap, kötelező),
• 34 000 fős tartalék csak bevetés esetén aktiválódva.

A védelmi reform kulcsa a finanszírozás. A GDP-arányos kiadások 2021-ben mindössze 1 százalék körül voltak, és még 2032-re sem várható gyors növekedés. A többéves fejlesztési terv 2022 és 2027 között 20,4 milliárd dollárnyi kapacitásbővítést irányoz elő, ám ez elsősorban lépésenkénti megerősítést jelent, nem ugrásszerű haderőváltást.

A jelenlegi cél nem az erőteljes újrafegyverzés, hanem a korábban elvesztett képességek visszaépítése és a gyors reagálás javítása.

Semleges, de aktívabb Európában Ausztria

Ausztria továbbra sem nyújt Ukrajnának közvetlen katonai támogatást, de humanitárius segítsége jelentős, és aktívabb szerepet vállal az EU biztonság- és védelempolitikájában, kutatásokban, ipari fejlesztésekben és civil-katonai missziókban. A megújuló politikának kettős üzenete van:

• a semlegesség marad, de már nem jelenti a katonai képességek háttérbe szorítását,
• az ország felkészül a bizonytalan európai biztonsági környezetre, még ha lassú ütemben is.

Óvatos, de elkerülhetetlen modernizáció

Ausztria felismerte, hogy a hosszú békés korszak lezárult, és a hadseregnek ismét releváns szerepet kell vállalnia. A modernizáció lassan halad, de irányváltás történt: a semlegesség nem a katonai képességek elhanyagolását, hanem önálló, fenntartható védelmi rendszer kiépítését jelenti.

Az ország jövőjének kulcsa, hogy a gazdaságilag sikeres, exportorientált hadiipar képes lesz-e hazai igényeket is kiszolgálni, és ezzel csökkenteni a beszerzési függőséget.