Európa a szakadék szélén: eredményes lett Brüsszel munkája, közeleg a gazdasági válság – visszafordítható-e az összeomlás?
Brüsszel talán végre felismeri, hogy a saját túlszabályozottsága fojtogatja a gazdaságát: az Európai Parlament és az Európai Bizottság az elmúlt hetekben meglepően enyhébb klíma- és technológiai szabályokat fogadott el – mintha újra megjelent volna a józan gazdasági gondolkodás. Ez persze még messze nem reformforradalom, de már kezdenek megjelenni az első repedések a régi dogmákon.
Az Európai Unió élén a közelmúltban mintha valódi önreflexió kezdődött volna el:
- a Parlament november közepén elfogadta a klímapolitikai csomag enyhített verzióját, hogy jelentősen csökkentsék azon vállalatok körét, amelyekre szigorú új jelentéstételi szabályok vonatkoznának;
- egy héttel később pedig a Bizottság már a digitális szabályozások enyhítéséről beszélt – vagyis arról, hogy Európának inkább segítenie kellene az új technológiák, köztük a mesterséges intelligencia fejlődését, nem elfojtania őket.
A váltás egyik motorja pedig pont Ursula von der Leyen lett, aki feltűnően vállalkozásbarát irányt kezdett el képviselni az utóbbi időben.
A cél: lazítani a technológiai szabályokon, és javítani az amerikai és európai csúcstechnológiai cégek működési feltételeit a kontinensen.
Ez még nem jelenti azt, hogy holnapra Szajna-parti vagy Rajna-menti Szilícium-völgyek nőnek ki a földből – de legalább elindult valami.
A 2. világháború után évtizedekig tartó felzárkózás mára megfordult: míg 1990-ben az európai egy főre jutó teljesítmény még az amerikai szint 80 százalékát érte el, ma már csak 70 százalék körül mozog.
A modell azonban egyre kevésbé fenntartható, miközben a kontinens a második nagy költségvetési válsága felé sodródik – ezúttal nem Görögország, hanem Franciaország és az Egyesült Királyság miatt. Németország pedig a zöldpolitika miatt gyengülő ipara okán kerülhet bajba.
Brüsszel visszatáncol: évekig fenyegette a tech óriásokat, most behódol nekik – késik az MI-szigor, lazul az adatvédelem
A kritikusok szerint ez húsz év magánszféra-védelmét gyengíti meg egyetlen lépésben. Az Európai Bizottság átfogó csomagja jelentősen lazítaná a Big Techre vonatkozó adatvédelmi és MI-szabályokat.
Nem a gazdasági válság az ijesztő, hanem a politikai káosz
A helyzet annyira komoly, hogy von der Leyen tavaly Mario Draghit, az egykori olasz miniszterelnököt és jegybankárt kérte fel átfogó reformjavaslatok készítésére. A Draghi-jelentés pedig kíméletlen volt: Európa csak akkor tud talpra állni, ha kevesebb a szabály, nagyobb a mozgástér, és sokkal több tőkét terel saját vállalkozásaiba. Most először úgy tűnik, mintha Brüsszel tényleg megfogadná a tanácsokat.
A fordulat mögött azonban kevésbé gazdasági racionalitás, hanem inkább az egyre erősebb politikai nyomás áll. A tavalyi európai parlamenti választásokon a jobbközép és jobboldali pártok kerültek fölénybe, míg a korábban domináns centristák és baloldaliak látványosan vesztettek.
Von der Leyen sokáig próbálta hatalmon tartani ezt a keménymagot, ám a gravitáció végül őt is utolérte: a mostani deregulációs lépései csak a jobboldali frakciók támogatásával mehettek át.
Brüsszel lassan kezd rájönni, hogy az Unió jövője a választók bizalmán múlik – és a választók egyre türelmetlenebbek a baloldali politikák, a gyenge gazdasági teljesítmény és a túlburjánzó szabályok miatt.
Európa gazdasági újjászületése még nagyon messze van
Ahhoz, hogy a kontinens valóban versenyképessé váljon, mélyebb mentalitásváltásra lenne szükség: a biztonságmánia és a kockázatkerülés feladására, valamint arra, hogy a nettó zéró klímapolitikát végre realitással közelítsék meg. Ennek jelei egyelőre gyengék – de a mostani döntések ezt a hosszú utat jelzik.
Egy biztos: Európa problémái túl nagyok ahhoz, hogy maguktól eltűnjenek, ám ahhoz túlságosan komolyak, hogy továbbra is letagadhassa azok a meglétét a brüsszeli elit. A kérdés már nem az, hogy van-e gond, hanem az, hogy van-e bátorság a megoldásához.
Végképp fellázadtak a belgák Ursula von der Leyen ellen, se pénz, se béke, ezt akarod?
Veszélyeztetheti az ukrajnai béke esélyeit az az uniós terv, amely a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásával finanszírozná Ukrajnát Bart De Wever belga miniszterelnök szerint. A kormányfő úgy látja, hogy a jóvátételi hitel elhamarkodott bevezetése akár meg is akadályozhatná egy lehetséges békemegállapodás létrejöttét.
