Elbukott a brazil matek – erdőirtással pörgették a gazdasági növekedést, most kiderült: ez öli meg a mezőgazdaságot
A brazil Cerrado térségben végrehajtott erdőirtás már nem a mezőgazdaságért, hanem a mezőgazdaság ellen dolgozik. Egy friss elemzés kimutatta: a kivágott növényzet miatt kiszáradó klíma érezhetően visszaveti a szójatermést – vagyis a gazdák hosszú távon saját bevételüket ássák alá.
A közhiedelemmel ellentétben Brazíliában az erdőirtást nem a fakitermelés hajtja – azaz nem a papír vagy az IKEA-bútorok használatával pusztítjuk az őserdőket –, hanem a mezőgazdaság, amely egyre nagyobb területeket követel például olyan haszonnövények esetében, mint a szója.
A dél-amerikai országban ez az egyenlet évszázadok óta működik: a földek terjeszkedésével növekszik a mezőgazdaság, ezt pedig az erdőktől kell elhódítani. Ez különösen a Cerrado térségben volt látható, amelynek 2 millió négyzetkilométere régóta a szójatermesztés egyik motorja, hála a zöldterületek folyamatos visszaszorításának.
Egy friss kutatás azonban most lerántotta a leplet arról, hogy a brazil gazdák matekja valójában nem működik: az erdőirtás már a szójatermesztésnek is árt.
A Zero Carbon Analytics hétfőn publikált tanulmánya szerint a őshonos növényzet kiirtása szárazabb időjárást okoz, ami közvetlenül csökkenti a terméshozamot. A hatás pedig jóval túlterjed a konkrét irtott területeken – a mikroklíma változásai egész régiókat érintenek.
A számok kíméletlenek: a Cerrado – Brazília második esőerdeje az Amazonas után – 2013 és 2023 között 34 millió tonnával több szóját termelhetett volna, ha 2008 óta nem vágták volna ki a növényzetet az új szántók számára. Ez 9,4 milliárd dolláros veszteség a térségnek – közel 8 százaléka annak a teljes szójamennyiségnek, ami a vizsgált évtizedben termett.
A kutatócsoport 840 önkormányzat termelési, export-, ár-, csapadék- és szárazsági adatait elemezte, és egyértelmű összefüggést talált: minél több területet irtanak ki a Cerradóban, annál szárazabbá válik a klíma – és annál rosszabb a termés. A folyamat pedig önmagát gerjeszti: a kieső hozam miatt a gazdák újabb területeket vágnak ki, ami tovább rontja a helyi környezet állapotát.
Torzult számok: nem az erdőirtás, hanem a technológia hajtotta a növekedést
Fontos: a brazil szójatermelés összességében valóban növekedett az elmúlt másfél évtizedben – ezt elsősorban a modern technológia, az új GMO-vetőmagok és a fejlettebb tápanyag-utánpótlás húzta. A terméshozam országos átlagban 38 százalékkal emelkedett 2008 óta. De a tanulmány világossá teszi: a technológiai ugrás még ennél is többet kihozhatott volna a brazil szójaszektorból, ha nem jelentkeznek a klímaveszteségek.
Joanne Bentley-McKune, a kutatás vezetője egyetlen mondatban foglalta össze a lényeget: „A termelés nőtt – a klímaveszteségek ellenére, nem pedig azoknak köszönhetően.”
A következtetés kemény: Brazília ma azért nem termel még több szóját, mert túl sok területet áldozott fel a rövid távú növekedésért.
A világ legnagyobb szójatermelője és Kína fő beszállítója a mostani szezonban közel 178 millió tonnát takaríthat be – de a kutatók szerint ennél lényegesen többre lenne képes, ha a Cerrado nem pusztulna ilyen ütemben.
A mezőgazdaság tehát önmaga ellen dolgozik: amit az erdőirtás pillanatnyilag hoz, azt a klíma hosszú távon visszavesz – kamatostul.
Szürreális: a klímacsúcshoz autópályát vágnak az amazonasi esőerdőbe
Négysávos autópályát akarnak építeni a klímacsúcs miatt. Emiatt pedig a brazil kormány képes több ezer hektárnyi esőerdőt kivágni az Amazonas mentén.
