Bukott a metrópótlók közbeszerzése

Tovább csúszhat az M3-as felújításának kezdete, mert az ehhez szükséges metrópótló buszok egyelőre nem jöhetnek Budapestre. A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) ugyanis – Seszták Miklós fejlesztési miniszter indítványát elfogadva – megsemmisítette az ajánlatkérő Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. 150 autóbuszos szolgáltatás nyújtására vonatkozó, még június közepén megjelentettet előzetes tájékoztatóját és valamennyi, a közbeszerzési eljárás során hozott közbeszerzési dokumentumot és döntést – derül ki a KDB határozatából. A KDB egyúttal negyvenmillió forintra büntette a BKK-t, mert az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló törvényt.

Tarlós István főpolgármester lapunknak azt mondta: nem érti, hogy a BKK a közbeszerzési törvény melyik paragrafusát sértette meg. A KDB ugyanis azt kifogásolta, és azért szüntette meg az eljárást, mert a pályázatban nem szerepelt a sofőrök „beszerzése”. Ez Tarlós szerint azért nem érthető, mert a BKK pályázata nem autóbuszok beszerzésére vonatkozott, hanem az autóbuszos személyszállításra, amelybe értelemszerűen a járművezetők is beletartoznak. A főpolgármester szerint egyébként a KDB-nek alaki érvényesség miatt el kellett volna utasítania Seszták Miklós beadványát, az ugyanis a törvényes lehetőséget követően 38 nappal később érkezett. Tarlós azt sem érti, hogy a KDB miért vállalta fel, hogy döntésével kockáztatja az M3-as metró felújítását.

Amennyiben a BKK, illetve a BKV „házon belül” talál annyi autóbuszt, amellyel egy szakaszon elkezdhetik az M3-as felújítását, akkor mérlegelik annak lehetőségét, hogy „elfelejtik” a szolgáltatásvásárlást – mondta a Világgazdaságnak Tarlós István. Ehhez körülbelül hatvan-hetven autóbuszra lenne szükség. A főpolgármester hangsúlyozta, hogy figyelembe akarják venni a kormány autóbuszgyártási stratégiáját. Ám ennek egyelőre nem látszik az eredménye, és nem lehet tudni, hogy mikorra lehetnek magyar buszok. Miután az M3-as felújítása nem odázható el a végtelenségig – a megfelelő kapacitás megléte esetén –, inkább a belső tartalékokra építő megoldást választanák – magyarázta Tarlós.

A fejlesztési tárca vezetőjének szeptember 23-i kezdeményezésére a KDB már korábban felfüggesztette a BKK közbeszerzési eljárását – most pedig a megszüntetésről döntött. A minisztérium azzal indokolt: a BKK Zrt. úgy határozta meg a közbeszerzési eljárás feltételeit, hogy azzal kizárta a közbeszerzési versenyből az állami tulajdonú gazdasági szereplőket. (A pályázaton egy állami cég, a Volánbusz indult, amely a kezdetektől, vagyis a közbeszerzési pályázati felhívás június 17-i megjelenésétől vesz részt az eljárásban.) Egyes, szakmai körökből származó információnk szerint Seszták lépésének hátterében az időnyerés állhatott. A kormány ugyanis a magyar buszgyártás feltámasztásán munkálkodik, de ennek csak később lehetnek érdemi eredményei.

A jogszabály alapján a KDB többféle határozatot hozhat: egyrészt kifogás nélkül „továbbengedheti” a pályázatot, vagy valahonnan megismételteti az eljárást, és megsemmisítheti azt. A hatóság végül az utóbbi mellett döntött. Az ajánlatkérőnek 15 napja van a fellebbezésre, ám ezzel még tovább csúszhat minden. A jogerős döntés után egyébként a BKK előtt két út marad: vagy egy újabb pályázatot ír ki, amelynek – a jogorvoslati lehetőségek miatt – nem látható a vége és annak kifejlete, vagy az, hogy a cég megpróbálja saját erőből „kiállítani” a buszokat. Szakmai körökből származó információink szerint a közlekedési társaságnak lenne körülbelül hatvan-hetven régebbi busza, csak kérdés, hogy azokat mennyi idő alatt és milyen befektetés árán sikerül forgalomba állítani.