BUX 43,057.49
+0.18%
BUMIX 3,815.29
+0.07%
CETOP20 1,817.1
0.00%
OTP 9,084
+1.05%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.14%
+3.23%
ZWACK 17,200
-1.15%
0.00%
ANY 1,545
-0.64%
RABA 1,170
+2.63%
-0.98%
+1.25%
0.00%
0.00%
+1.33%
+5.26%
-0.26%
0.00%
+0.25%
OTT1 149.2
0.00%
-0.45%
MOL 2,838
-0.84%
+2.09%
ALTEO 2,980
-0.67%
0.00%
-0.11%
0.00%
0.00%
+0.13%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.57%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+1.01%
0.00%
+2.07%
-19.46%
-0.37%
-1.33%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,280
-6.29%
-1.40%
NAP 1,230
0.00%
0.00%
-5.35%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Nagyobb büntetést kapnak a legkisebb cégek, mint a multik

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alaposan megemelné a szabálytalan webáruházakra kiszabható bírságokat. Az évi két számjegyű bővülést produkáló szegmensből valószínűleg tetemes bírságbevételekre tehetne szert az állam.

Szigorítaná a dinamikusan fejlődő internetes kereskedelem szereplőire kiszabható fogyasztóvédelmi bírságot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) – derül ki a kormány holnapjára feltett jogszabálytervezetből. Jelenleg a törvény szerint a kiszabott fogyasztóvédelmi bírság nem lehet kisebb 15 ezer forintnál, függetlenül attól, hogy internetes vagy hagyományos kereskedőről van-e szó. A maximumot kétféle módon határozzák meg: egyrészt a bírság összege nem lépheti túl a vállalkozás nettó árbevételének 5 százalékát, másrészt összegszerűen is limitált a büntetés, a kis- és középvállalkozások esetében 500 ezer forintban. A vásárlók széles körének egészségét, biztonságát veszélyeztető vagy súlyos vagyoni hátrányt okozó esetekben azonban már 2 millió forint a felső határ.

Első esetben 2010 óta a hatóság csak figyelmeztetheti, kötelezheti a hibák kijavítására a vétkező kkv-kat, bírság csak a második szabályszegés esetén jár. Ám a készülő új szabályozás szerint az e-kereskedelmi kisvállalkozásoknak a jövőben a 15 ezer forint helyett legalább 200 ezer forint bírsággal kellene számolniuk, a felső határ pedig 500 ezer forintról 2 millió forintra emelkedne. A legsúlyosabb esetekben pedig a bírság maximuma 2 millió forint helyett 5 millió lenne. A nagyvállalkozások esetében maradna a jelenlegi, egyébként a kicsikénél nagyobb bírság, körükben a felső határ 500 millió forint, de a súlyosan vétkezőkre már 2 milliárd is kiszabható.

Nincs értelme az alsó határ megemelésének, mivel a hatóság jelen pillanatban is a hiba mértékével arányosan magas büntetést szabhat ki, ha akar – mondta lapunk kérdésére Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Az alsó limit általános megemelése viszont nagy érvágás lenne a kisebb webáruházaknak. Ráadásul az új szabályozás furcsa aránytalanságot is bevezetne, hiszen ez alapján egy e-kereskedelmi kisvállalkozás másodszori kihágás esetén minimum 200 ezer forint bírságot lenne kénytelen fizetni, miközben a hozzá képest óriási Media Markt az üzleteiben elkövetett fogyasztóvédelmi szabályszegés miatt csak 15 ezret.

Az NFM tervezetének indoklása szerint a bírságösszegek emelésével szeretnék elérni, hogy a gyorsan bővülő e-kereskedelemben jogkövető magatartársra buzdítsák a szereplőket, amelyek többsége kkv, ezért első esetben nem is bírságolható. A fogyasztóvédelmi ellenőrzések viszont azt mutatják, hogy az ellenőrzött cégek 80 százalékánál találnak hibát, az utóellenőrzéseknél pedig 54 százalék körüli a kifogásolási arány. Vámos György szerint azonban ez a megközelítés torz képet fest a webáruházakról, hiszen nem tesz különbséget kis adminisztratív hibák és az olyan komoly vétségek között, mint hogy a vásárló nem élhet a 14 napos elállás jogával. Az ellenőrzöttek negyede például azon bukott el, hogy nem tüntették fel külön a szerződéskötés lehetséges nyelvét, még akkor is, ha az csak magyar.

Mindenesetre komoly bevételre tehet szert az állam a bírságok megemelésével, hiszen a magyar webáruházak forgalma a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt fél évzizedben évről évre 40 százlék körüli mértékben bővült, kivéve 2015-ben, amikor megbicsaklott a korábbi ütem, és „csak” harmadával ugrott meg a piac. A KSH a bolti, áruházi kiskereskedelemnek megfelelő árukört méri, amelyben a különféle webes szolgáltatások már nincsenek benne. A webáruházak áruértékesítése 2015-ben túllépte a 230 milliárd forintos határt, az idén pedig a Blokkk.com szakportál becslése szerint elérheti a 300 milliárdot, ami azt jelentené, hogy megtízszereződik 2006-hoz képest.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek