Szigorítaná a dinamikusan fejlődő internetes szereplőire kiszabható fogyasztóvédelmi bírságot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) – derül ki a kormány holnapjára feltett jogszabálytervezetből. Jelenleg a törvény szerint a kiszabott fogyasztóvédelmi bírság nem lehet kisebb 15 ezer forintnál, függetlenül attól, hogy internetes vagy hagyományos kereskedőről van-e szó. A maximumot kétféle módon határozzák meg: egyrészt a bírság összege nem lépheti túl a vállalkozás nettó árbevételének 5 százalékát, másrészt összegszerűen is limitált a büntetés, a kis- és középvállalkozások esetében 500 ezer forintban. A vásárlók széles körének egészségét, biztonságát veszélyeztető vagy súlyos vagyoni hátrányt okozó esetekben azonban már 2 millió forint a felső határ.
Első esetben 2010 óta a hatóság csak figyelmeztetheti, kötelezheti a hibák kijavítására a vétkező kkv-kat, bírság csak a második szabályszegés esetén jár. Ám a készülő új szabályozás szerint az e-kereskedelmi kisvállalkozásoknak a jövőben a 15 ezer forint helyett legalább 200 ezer forint bírsággal kellene számolniuk, a felső határ pedig 500 ezer forintról 2 millió forintra emelkedne. A legsúlyosabb esetekben pedig a bírság maximuma 2 millió forint helyett 5 millió lenne. A nagyvállalkozások esetében maradna a jelenlegi, egyébként a kicsikénél nagyobb bírság, körükben a felső határ 500 millió forint, de a súlyosan vétkezőkre már 2 milliárd is kiszabható.
Az NFM tervezetének indoklása szerint a bírságösszegek emelésével szeretnék elérni, hogy a gyorsan bővülő e-kereskedelemben jogkövető magatartársra buzdítsák a szereplőket, amelyek többsége kkv, ezért első esetben nem is bírságolható. A fogyasztóvédelmi ellenőrzések viszont azt mutatják, hogy az ellenőrzött cégek 80 százalékánál találnak hibát, az utóellenőrzéseknél pedig 54 százalék körüli a kifogásolási arány. Vámos György szerint azonban ez a megközelítés torz képet fest a webáruházakról, hiszen nem tesz különbséget kis adminisztratív hibák és az olyan komoly vétségek között, mint hogy a vásárló nem élhet a 14 napos elállás jogával. Az ellenőrzöttek negyede például azon bukott el, hogy nem tüntették fel külön a szerződéskötés lehetséges nyelvét, még akkor is, ha az csak magyar.
Mindenesetre komoly bevételre tehet szert az állam a bírságok megemelésével, hiszen a magyar webáruházak forgalma a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt fél évzizedben évről évre 40 százlék körüli mértékben bővült, kivéve 2015-ben, amikor megbicsaklott a korábbi ütem, és „csak” harmadával ugrott meg a piac. A KSH a bolti, áruházi kiskereskedelemnek megfelelő árukört méri, amelyben a különféle webes szolgáltatások már nincsenek benne. A webáruházak áruértékesítése 2015-ben túllépte a 230 milliárd forintos határt, az idén pedig a Blokkk.com szakportál becslése szerint elérheti a 300 milliárdot, ami azt jelentené, hogy megtízszereződik 2006-hoz képest.
