BUX 52,169.8
-0.34%
BUMIX 4,272.85
-0.82%
CETOP20 2,447.09
-1.80%
OTP 17,300
-2.20%
KPACK 8,500
+2.41%
0.00%
0.00%
0.00%
-4.59%
ZWACK 16,700
+1.21%
0.00%
ANY 1,555
+0.32%
RABA 1,350
-1.46%
-0.20%
-0.59%
-0.59%
-0.80%
-0.90%
-2.91%
+0.48%
-3.45%
+1.38%
OTT1 149.2
0.00%
-1.29%
MOL 2,684
+1.21%
+1.16%
ALTEO 2,270
-2.16%
+2.61%
-0.40%
EHEP 1,695
+3.04%
+1.27%
-0.60%
MKB 1,972
0.00%
-1.67%
-0.71%
0.00%
0.00%
SunDell 39,600
0.00%
+1.89%
0.00%
-4.91%
-2.07%
-1.24%
NUTEX 15.08
-2.46%
GOPD 12,000
-6.25%
OXOTH 4,574
+0.04%
-1.85%
NAP 1,160
-34.83%
0.00%
-4.76%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Nem tudnak annyit fizetni az autóiparban, amiért megérné itthon maradni

Több ezer munkavállalót várnak a járműipari vállalkozások, s van, ahol kiemelt fizetéssel sem tudják magukhoz csábítani a szakembereket. Az ország keleti felében kissé jobb a helyzet.

Több tízezer munkavállalót is fel tudna szívni a hazai autóipar – mondta a Világgazdaságnak Kilián Csaba. A magyar GDP 10-11 százalékát adó 44 tagvállalatot magában foglaló Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) főtitkára szerint magasan képzett és betanított munkásokból egyaránt nagy hiány van. Gyakorlatilag minden területen szükség lenne munkavállalókra, különösen a fémmegmunkáló, a műanyag-feldolgozó, elektronikai összeszerelő és a gumiipari cégénél várják tárt karokkal a munkavállalókat. Kilián szerint célszerű lenne átgondolni a közfoglalkoztatás rendszerét, amely ma csak keveseknek segít visszajutni a munka világába, miközben biztos többen lennének, akik egy hatékony felnőttképzésnek köszönhetően újra a versenyszférában tudnának dolgozni, s a közmunkásbérnél jóval többet tudnának keresni bármelyik hazai járműipari vállalkozásnál.

Nem tudnak annyit fizetni, amennyiért itthon maradnának a szakképzett munkavállalók, így gyakorlatilag nincs szabad járműipari szakember a piacon – ezt már Ruska Viktória, a Magyar Suzuki Zrt. kommunikációs vezetője mondta lapunknak. A társaságnál az elmúlt egy-két évben folyamatosan szembesülnek a szakemberhiánnyal mind a kékgalléros munkakörökben, mind a mérnököknél. Bár a régióban, így például Szlovákiában, számos autóipari nagyberuházás valósult meg az utóbbi időben, ez önmagában nem befolyásolta az esztergomi gyár életét. Ugyanúgy maradt a 33 százalékos szlovákiai magyar dolgozói arány, mint korábban, azzal a különbséggel, hogy fénykorban még 5800-an dolgoztak a gyárban, jelenleg pedig 3100-an. 

Szamosi Viktor, a Ford Magyarország ügyvezető igazgatója szerint is a szakképzett és motivált munkaerő megtalálása és megtartása jelenti legnagyobb feladatot. (Ford hálózata 47 működő szervizponttal szolgálja ki ügyfeleit.) A nyugat-európai országok szakemberelszívó hatása erősen érződik ebben az iparágban, és bár folyamatosan emelik a béreket, a nyugati fizetésekkel nem tudják tartani a versenyt. A szakemberhiányt a Fordnál a képzés/oktatás támogatásával próbálják enyhíteni.

Az ország keleti részében kicsit kedvezőbb a helyzet. A békéscsabai és szeghalmi telephelyén több mint ezer főt foglalkoztató Csaba Metál Zrt.-nél a fizikai munkavállalók körében egyelőre nem okoz gondot a munkaerőhiány, ebben szerepe lehet annak is, hogy a vállalkozás az ország olyan részén található, ahol az átlag feletti a munkanélküliség – mondta érdeklődésünkre Majoros Csaba vezérigazgató-helyettes. A mérnökutánpótlás terén viszont egészen más a helyzet: miután az elmúlt időben sokan távoztak külföldre, így az országban egyre kevesebb a mérnök, és ebből a szűk körből brutálisan nehéz embereket Délkelet-Magyarországra csábítani – fogalmazott a vezérigazgató-helyettes. A szakemberhiány különösen nehéz helyzet elé állítja a Csaba Metált, amely egy 5,7 milliárd forintos beruházásához egyedi kormánydöntés alapján kapott támogatás fejében vállalta, hogy jövő év végéig 155 fővel bővíti a létszámot. Ebből 24 főnek felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie. A jelenleg a létszám körülbelül 80 százalékát adó fizikai dolgozók körének bővítése várhatóan nem okoz nehézséget, de a mérnökök szerződtetése már igen – emelte ki Majoros Csaba. Valamennyit könnyíthet a helyzeten, ha Békéscsabát is bekapcsolják az országos gyorsforgalmi úrhálózatba – ahogy ígérték. A vezérigazgató-helyettes azt is elmondta, hogy bár Békéscsaba közel van a magyar–román határhoz, fluktuáció egyik irányba sem tapasztalható, a gyárban nincs Romániából átjáró dolgozó, és romániai elszívó hatás sem érzékelhető.

Kapcsolódó cikkek