Barack Obama vétóval búcsúzik

Mégsem veheti meg egy kínai cég a német félvezetőgyártás egyik legjelentősebb szereplőjét, az Aixtront – erről Barack Obama, a hivatalától januárban búcsúzó amerikai elnök döntött, helybenhagyva a külföldi befektetéseket vizsgáló amerikai bizottság (CFIUS) ilyen irányú javaslatát. Az Egyesült Államok számára az ügylet jelentős nemzetbiztonsági kockázatokkal járna, ezzel indokolták az elutasítást. Az Aixtron ugyanis egy százfős leánycéggel rendelkezik az USA-ban, s bevételeinek egyötöde is innen származik. A Bloomberg úgy tudja, hogy az Aixtron az egyik nagy beszállítója a védelmi rendszereket és katonai repülőgépeket gyártó és fejlesztő Northrop Grummannek, amelynek legfontosabb megrendelője épp a Pentagon. A kínai hátterű Grand Chip Investment (GCI) befektetési társaság az Aixtron megvásárlásával olyan technológiákhoz juthatna hozzá, amit Peking saját hadiipari fejlesztéseihez is felhasználhatna. Világító diódák, lézerek és napelemek mellett a műholdas kommunikáció és a radartechnika tartozik még abba a körbe, amelynek vívmányait az amerikaiak nem szívesen osztanák meg a kínaiakkal. Ráadásul a GCI mögött csúcstechnológiára kiéhezett kínai állami tulajdonú vállalatok is meghúzódnak, az ügylet finanszírozását pedig részben a Sino IC Leasing vállalatra bíznák, amely szoros szálakkal kötődik a kínai kormány egyik ipari befektetési alapjához.

A Grand Chip hivatalosan azért kínált 715 millió dollárt az Aixtronért, hogy annak gyártástechnológiáját hasznosíthassa, s ezzel oldhassa a kínai félvezetőgyártás erős függését a külföldi versenytársaktól. A két cég közösen tekinti át az amerikai vétót jelentő döntés következményeit, és nem adják fel, de átértékelik terveiket. Közleményükben utaltak arra, hogy Obama tiltása az amerikai tevékenységre vonatkozik, az Aixtron mint vállalkozás részvényei ettől még forgalomképesek, adhatók-vehetők maradnak. A problémát vélhetően az amerikai érdekeltség kiszervezésével, esetleges önállósításával is meg lehetne oldani. A kínai külügyminisztérium szóvivője szerint egyszerű üzleti tranzakcióról van szó, amelybe nem helyes belekeverni a politikát, mint ahogy szerinte a mostani elutasítás sem hagy mély nyomot a két ország kapcsolatán. Amelyen egyébként Donald Trump eddigi Kína-ellenes kirohanásai nem javítottak. A másik oldalt a kínai vállalatok egyre erősebb nyugati terjeszkedése jellemzi, a Rhodes Group adatai szerint tavaly 15,3 milliárd dollárral rekordot döntött a kínai befektetések értéke Amerikában.