Elveszhet a horvát vétójog az INA-ban

Horvátország két hónapot kapott az Európai Bizottságtól, hogy eltávolítsa az INA-olajcsoport 2002-es privatizációs törvényéből azt a passzust, amely az államnak feltétel nélküli és korlátlan vétójogot ad az INA adott értékhatár fölötti részvény- vagy eszközeladásai ügyében. Igaz, hogy az állam a vétójogot a helyi energiaellátás biztonságának megvédésére kapta, de az uniós illetékesek szerint ehhez az állam a szükségesnél aránytalanul nagyobb befolyásoló erőt kapott – áll a kötelezettségszegési eljárás keretében a múlt héten ismertetett állásfoglalásban.

Az, hogy meg kell változtatni a régóta fennálló jogi helyzetet, Horvátország uniós csatlakozásának 2010-es előkészítése során merült fel – emlékeztet a horvát Vecernji list. A vétójog ugyanis korlátozza az egyik alapvető uniós jog, a tőke szabad áramlásának érvényesülését. Az állam vétójogának megléte mellett nem hozhatók meg egyes, az INA-t érintő döntések, amelyek a legjobban szolgálnák a részvényesek érdekeit, így csökken a társaság iránti befektetői érdeklődés. A bizottság szerint a vétójog a letelepedés szabadságát is korlátozza. Ha Horvátország határidőre nem tesz eleget a felszólításnak, akkor az Európai Bíróság elé kerülhet az ügy.

A vétójog visszavonása elsősorban a társaság közel 50 százalékát ellenőrző és irányítási jogait is gyakorló Molnak kedvezhet. A társaság elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt három hete a német Handelsblattnak azt mondta, hogy megegyezésre számít a horvát kormánnyal az INA szerepét illetően, de cége akár ki is szállhat az INA-ból, ha továbbra sem látják szívesen Horvátországban. Nyilatkozatára Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök nem kívánt reagálni. Arra a kérdésre, hogy kormánya visszavásárolná-e a Moltól az INA-t, Plenkovic az MTI szerint azt mondta, hogy az INA Horvátországnak stratégiailag fontos.