A búza hozamánál 7–17 százalékos, a kukoricáénál 2–9 százalékos, a napraforgóénál 6–10 százalékos hozamtöbbletet eredményez a modern technológiára való átállás, a repcénél és az őszi árpánál a rendelkezésre álló adatok alapján nem sikerült érdemi megállapítást tenni – derül ki abból a szántóföldi növénytermesztést összehasonlító vizsgálatból, amelyet az Agrárgazdasági Kutatóintézet végzett.
A termelési érték tekintetében nagyobb eredményekről számoltak be a gazdálkodók, a búzánál 8–38 százalékos, a kukoricánál 11–42 százalékos, a napraforgónál 3–32 százalékos többlet mutatkozott a precíziós technológia használata után. A többletértékek széles skálán való mozgását az magyarázza, hogy a technológia előnyei nagyban függnek az adott év időjárásától, a talajadottságoktól, valamint a gazdálkodás színvonalától.
Az AKI kutatói azon meglepő vizsgálati eredményről is beszámolnak, amely szerint a magasabb színvonalú technológia használata nem csökkentette, hanem éppen növelte az inputtermékek (trágya, vegyszerek stb.) használatát, aminek az a magyarázata, hogy hazánkban egyébként is alacsony mértékű e termékek használata, így a modern művelésre való áttérés során ezeket nagyobb arányban kell bevetni. Ettől függetlenül a vizsgálat szerint a búzánál és a napraforgónál egyértelműen javult az ágazat jövedelme, előbbinél 23–123 százalékos többletet, utóbbinál 28–58 százalékkal nagyobb eredményt realizáltak.
Az AKI kutatói azt is vizsgálták, hogy összességében miként alakulna az ágazat hozamszintje, eredménye, termelési értéke és költsége, amennyiben minden a vizsgálatban részt vevő céghez hasonló társaság bevezetné a precíziós technológiát. A kiválasztott üzemek áttérése esetén a szántóföldi növények 2,9 millió hektárnyi vetésterületéből 1,4 millió hektár, vagyis a terület 46,9 százaléka esne e körbe. A búzatermő terület 59 százaléka, a kukorica 40 százaléka, a napraforgó területének 38 százaléka lenne megművelve precíziós technológiával. Őszi árpából és repcéből az ágazat összterületének 15-17 százalékán termelnének a fejlett technológiák igénybevételével.
A modern művelésre áttérő több mint 21 ezer üzem 2,4 százalékkal nagyobb termésmennyiséget produkálna a vizsgált növényeknél. A termelési érték a vizsgált öt növény esetében együttesen 32–142 milliárd forinttal múlná felül a jelenlegit. Mindeközben a termelési költségek 606,2 milliárd forintról 10,4 milliárd forinttal 595,9 milliárd forintra csökkennének. A beruházási költség pedig 325 milliárd forintot tenne ki, amelynek legnagyobb része, háromszázmilliárd a géppark teljes cseréjéből adódna.
Éppen ezt a magas beruházási igényt jelölték meg a kutatásban részt vevők a technológia elterjedésének legfőbb gátjaként. Ezt követte a tudás és az ismeretek hiánya, illetve az ezek elsajátításától való félelem. Ezek alapján e téren a támogatások növelése és a tudás elterjesztése tűnik a legfontosabb teendőnek – jegyezték meg a vitára bocsátott, nem véglegesített tanulmányukban.
Egyébként a talajkímélő művelés hatásai a megkérdezettek szerint korlátozottabbak a precíziós gazdálkodásénál. A hozam tekintetében a talajkímélő művelést végzők több mint egyharmada nem tapasztalt változást, 29,5 százaléka pedig kisebb mértékű növekedést figyelt meg, továbbá viszonylag sokan számoltak be a hozam kismértékű csökkenéséről.
