Most már biztos, a kormány tényleg megcsinálja: 400 milliárdos autópálya épül Magyarországon, rákötik az M1-re – térképen a nyomvonal
Az volt a kérés, hogy Esztergomot ebből a bezárt helyzetből a vasút mellett a közúti pályán is ki kell szabadítani – erről is beszélt Lázár János szerdán, amikor Lázárinfó névre keresztelt fórumát tartotta a városban. Ezzel vezette fel az M100-as autópálya megépítését.
Az építési és közlekedési miniszter szerint kiemelten fontos, hogy minden megyei jogú várost, így Esztergomot is rákössék az autópálya-hálózatra. Ennek kapcsán felidézte, hogy Magyarországon zajlik Európa talán legnagyobb autópálya-fejlesztése: Győr és Budapest között nyolcsávosítják az M1-et. Ennek költségvetése 800 milliárd forint.
A tervek alapján az első szakasz kivitelezése a 60 kilométeren három éven át tart majd és a tárcavezető szerint az a kérdés, hogy ezalatt hozzákezdenek-e az M100-as autópálya építéséhez is, ami mintegy 30 kilométer.
M100-as autópálya: a kormány tényleg megcsinálja 400 milliárd forintból
Ez a szakasz Úny, Kesztölc és Esztergom irányban kapcsolja rá a sztrádára a várost, ami elengedhetetlen a gazdasági növekedéshez. Lázár János felhívta a figyelmet, hogy Esztergom iparűzésiadó-bevétele évi kilencmilliárd forint, ami több, mint a hasonló méretű települések átlagos összege, de ezzel együtt is fontosnak tartja a kormány ezt a beruházást.
Három részre fogják osztani:
- 2026 januárjában kiírják az első szakaszt, ami az M1-es autópálya és Úny között húzódik,
- és kiírják az Esztergom–Kesztölc-részt is.
- Úgy és Kesztölc között viszont négy hídra és három alagútra lesz szükség, ez a legdrágább elem, amelynek a további tervezésére még várni kell.
Az első két szakasz összesen 20 kilométer, ezt jövő év tavaszán „letendereztetik” és várhatóan az azt követő 2,5 évben meg is tudják építeni.
Ezt a döntést hozta a kormány az elmúlt hetekben, részben azért jöttem, hogy erről tájékoztassam önöket
– fogalmazott Lázár János az esztergomiaknak. Aláhúzta, hogy lesz M1-es bekötés, ez egy gigantikus beruházás, ráadásul Kesztölcnél bekötik az M10-est is 20 kilométer hosszan, négy sávon.
Szerinte Magyarország problémája az, hogy a budapesti körgyűrűben a hegyen átvinni az M0-st 1000 milliárd forintba kerülne, ennyi pénz kell a hely átfúrásához. Erre pedig se fedezet, se környezetvédelmi engedély nincs. „Ezért ez a mi életünkben nem fog sorra kerülni, de annak van realitása, hogy az M100-as megépül a következő 3-4 esztendőben és az M10-es, a 10-es út négysávosítása meg fog valósulni” – tett ígéretet.
Lázár János a témában végül felhívta a figyelmet arra, hogy az M100-as „bele fog kerülni 400 milliárdba”. Hogy pontosan milyen forrásokból áll össze ez az összeg, azt ezúttal nem részletezte.
Miből épül meg az M100-as autópálya?
Ugyanakkor augusztus elején az hangzott el, hogy részben magántőkéből épülhet meg az M100-as autóút. A szaktárca akkor azt írta a Világgazdaságnak, hogy előzetes egyeztetések zajlanak az M100-as Esztergom és M1-es autópálya közti összeköttetés megvalósításával és lehetséges finanszírozási konstrukcióival kapcsolatban.
Hozzátették azt is, hogy az 1. számú főút és az M1-es autópálya között a 2x1 sávos főút, valamint az M1 autópálya–M100 autóút teljes értékű csomópontjának kivitelezése az M100 projekt teljes műszaki tartalmának részét képezi, azonban nem állami beruházásban, hanem a már meglévő koncessziós szerződés keretében valósul meg.
Lapunknak Szimicsku László, az MKIF kommunikációs igazgatója is megerősítette, hogy az M1-es autópálya szeptemberben induló bővítésével összefüggésben az M1-es és későbbi M100-as csomópontjának megépítése a feladatuk, ezt tartalmazza a koncessziós szerződés is, azonban maga az M100-as megépítése nem tartozik a szerződéses feladataik közé.
Ennek ellenére a beruházó, azaz az állam dönthet úgy, hogy koncessziós eljárást ír ki egy-egy gyorsforgalmira, amin akár a Magyarországon jelenlévő koncesszorok, amin az MKIF, az M5-öst üzemeltető AKA Zrt, illetve a M6-os koncessziós jogai birtokló cégek is indulhatnak.
Olcsóbb lett Magyarország legdrágább autópályája
A 400 milliárd forintos bekerülésre érdemes külön is kitérni. Alább a nyomvonal 2024-es térképe.
Az idén májusban még azt lehetett tudni, hogy a kormányzati ciklusnak a végén, a következő elején, de még 2026-ban hozzá akarnak kezdeni a gigantikus autópálya-építésnek. Ez a jelző nem túlzás: akkor 500 milliárd forintra becsülték a költségeket, amit az is indokol, hogy tíz alagutat kell létrehozni 35 kilométer hosszon. Az aprólékos, pontos tervezés abszolút indokolt, tekintve, hogy ez az ország egyik legértékesebb területe.
Lázár János viszont most csak 400 milliárdos összeget említett. Hogy azért, mert csökkent esetleg a műszaki tartalom, egyelőre nem derült ki.
Miért van szükség az M100-asra és az M10-esre?
A Lázár János által frissen megerősített autópálya-építések mellett Menczer Tamás, Pest vármegye 2-es számú választókerületének országgyűlési képviselője hosszú évek óta érvel. Ennek a térségnek elemi érdeke, hogy ezek az új autópályák megépüljenek. Aki megpróbált már bejutni autóval Budapestre a 10-es úton a reggeli órákban, az tudja, miért:
a dugó jellemzően Solymártól áll a főváros irányban.
Igaz, a 2-es vasútvonal éppen itt fut, amelyet nemrégiben teljes körűen modernizáltak, például csak új Stadler-szerelvények közlekednek.
De nemcsak az ingázókról van szó, hanem a teherforgalomról is, ami túlzás nélkül brutális. Ráadásul a 40 tonnás kamionok olyan kistelepüléseken haladnak át, mint Piliscsaba, Pilisjászfalu vagy éppen Páty és Perbál. A gyorsforgalmi utak éppen ezeket a sűrűn lakott agglomerációs falvakat és városokat mentesítenék.
