Elkezdődött: brutálisan megadóztatják a készpénz használatát, Európa egyik legnagyobb állama már januártól bevezetné – Magyarország a jövőbe látott?
Az olasz kormány egyszerre lazít és szigorít: tízezer euróig emelnék a készpénzes fizetések határát, de minden 5001 euró feletti tranzakcióra fix ötszáz eurós adó csapódik. A lépés heves vitát váltott ki, és utólag bebizonyítja: kulcsfontosságú volt Magyarországon az Alaptörvénybe is beleírni a készpénzes fizetés jogát.

A Manovra 2026 névre keresztelt olasz költségvetési csomag egyik legvitatottabb eleme a készpénzhasználat újraszabályozása. A kormány látványosan engedékenyebbnek mutatkozik: a jelenlegi ötezer eurós készpénzlimitet tízezerre tolnák fel. De a történet nem a szabadságról szól – hanem egy nagyon is kézzelfogható új adóról.
A tervezet szerint minden olyan készpénzes fizetésre, amely öt- és tízezer euró közé esik, kötelezően fizetni kell egy fix, 500 eurós illetéket.
Ez nem százalékos kulcs, nem arányos teher: mindegy, 5100 vagy 9500 eurót fizet valaki, ugyanaz a tétel. Ráadásul ezt a vásárló fizeti, nem az eladó.
Az adminisztráció sem lesz egyszerűbb. A Milano Finanza értesülései szerint
- minden ilyen ügylethez papíralapú számlát kell kiállítani;
- és arra rákerül egy hivatalos pecsét, amely igazolja az adó megfizetését.
A számla másolata az eladónál landol, hogy a hatóságok bármikor ellenőrizhessék: a tranzakció valóban szabályosan történt-e.
A kormány kettős célt követ: a magasabb limit miatt úgy tűnhet, mintha nagyobb mozgásteret adnának a lakosságnak, ám az új, fix díj azonnal fékez is. A készpénz használata tehát engedélyezett, de korántsem ingyenes.
Az 500 euró súlyos érvágás lehet minden olyan vásárlónak, aki eddig a készpénz kényelme vagy anonimitása miatt döntött így nagyobb összegeknél.
A kritikusok szerint ez lényegében egy „készpénzadó”, amely formálisan nem tilt, de erősen büntet. A támogatók viszont úgy látják: a megemelt limit és az átláthatóság egyszerre kényszeríti ki a legális, ellenőrizhető pénzmozgást, miközben bevételt termel az államnak.
Az biztos, hogy ez a kísérlet komoly üzenet: Olaszország nem akarja felszámolni a készpénzt, de drágává teszi azoknak, akik 5–10 ezer euró között élnek vele.
Magyar siker: ezért része az Alaptörvénynek a készpénzhasználat
Miközben Olaszország büntetné fogja vissza a készpénzes fizetéseket, hazánkban ennek pont az ellenkezője zajlik: a kormány idén tavasszal beleírta az Alaptörvénybe, hogy minden magyar állampolgárnak joga van készpénzzel fizetni. Ez a lépés erős alkotmányos garanciát teremt arra, hogy sem bankok, sem kereskedők, sem pedig állami intézmények nem tagadhatják meg a készpénz elfogadását.
Az európai trendek így látványosan széttartanak: Olaszország drágítja a készpénzt, Magyarország védi. A kérdés már csak az: melyik modell bizonyul életképesebb egy olyan világban, ahol a digitális pénzügyek és a készpénzhasználat egyszerre mozognak két ellentétes irányba?
Alaptörvénybe került a készpénzes fizetéshez való jog
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az Alaptörvény tizenötödik módosítását, amely kimondja: minden állampolgárnak joga van készpénzzel fizetni. A módosítás célja, hogy megőrizze a készpénzes fizetés lehetőségét a digitális rendszerekkel szembeni kiszolgáltatottság elkerülése érdekében. Az alkotmányos védelem egyben a pénzügyi kirekesztettség megelőzését is szolgálja.



