Bejelentették a részleteket: négysávos hidat építenek Magyarország leghosszabb folyója fölé, a szegedi BYD-gyár miatt kell – őrült forgalom lesz rajta
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz ország déli és délkeleti régióiban van még gazdasági tartalék, amelyhez meg kell teremteni a szükséges infrastruktúrát, lényegében ez a 47-es számú főút Szegedtől Debrecenig történő négysávosítását jelenti – közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) parlamenti államtitkára csütörtökön Algyőn.
Csepreghy Nándor az algyői Tisza-híd 2x2 sávra bővítéséről szóló tájékoztatón elmondta, a kormány abban hisz, hogy a vidéki élet nemcsak minőségében jó, hanem egy egészen más környezetet teremt. Magyarországon azonban évtizedeken keresztül nem volt megfelelő az ezt kiszolgáló infrastruktúra – tette hozzá.
Általános tapasztalat, hogy ha egy embernek naponta több mint egy órát kell ingáznia, akkor előbb-utóbb a kisebb településekről nagyobb városokba, a fővárosba vagy adott esetbe külföldre költözik – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Hozzátette: ezért is fontos, hogy az egyéni egzisztenciális célok eléréséhez ezt a fajta ingázást ne kelljen nagyobb időmennyiségben megtennie a lakosnak, ezt a célt szolgálja a 47-es számú főúton lévő algyői Tisza-híd négysávosítása. Csepreghy Nándor szólt arról is, hogy az állami beruházások előkészítése és tervezése új rendszerben zajlik, amelyben
a helyi önkormányzatok minden korábbinál nagyobb szerepet kapnak, így a helyi érdekek már a korai szakaszban érvényesülnek.
A változás hátterét az állami beruházási törvény jelenti, amellyel lezárult az a korábbi gyakorlat, amikor egy beruházás a társadalmi igény megfogalmazását követően azonnal kormányzati forrást kapott, majd többéves, gyakran kiszámíthatatlan költségnövekedéssel járó megvalósítás indult el – ismertette az államtitkár.
Az algyői beruházásról elmondta, a régi mellé egy új hidat építenek, amelynek tervezése 2026 második negyedévében fejeződik be, az építése pedig 2027-ben kezdődhet. Az is elhangzott, hogy nem véletlenül lokalizálták Szegedre a BYD-beruházást. A 47-es főút fejlesztése kulcsfontosságú a várhatóan megjelenő beszállítói vállalkozások miatt, valamint a munkavállalók ingázásának megkönnyítése érdekében. A miniszterhelyettes a 220 kilométeres, Szeged–Debrecen közötti főút teljes négysávosítását vetítette előre.
Pántya József, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) út- és vasútépítésért felelős helyettes államtitkára elmondta, a 220 kilométeres 47-es főút a leghosszabb két számjegyű főút Magyarországon, amely érinti Csongrád-Csanád, Békés és Hajdú-Bihar vármegyét. Jelenleg 50 kilométeren halad négy sávon a forgalom, és 85 kilométernyi szakaszon dolgoznak annak érdekében, hogy ott is meglegyen a négy sáv – tette hozzá.
A kibővítendő Tisza-hídon kerékpárutat is építenek majd – közölte, kiemelve, hogy a beruházás már rendelkezik környezetvédelmi engedéllyel. Pántya József a híd jelenlegi és becsült jövőbeli forgalomterhelésének adatait is ismertette. Jelenleg naponta több mint 18 ezer járműegység halad át a hídon, ez a szám 2046-re várhatóan napi 30 ezer járműre növekszik.
Kiderült, mi lehet az új mohácsi Duna-híd neve – képgaléria az építkezésről
A mohácsi Duna-híd építése a dél-magyarországi logisztika legfontosabb beruházásává vált: a projekt a szerb és nyugat-európai teherforgalmat is új irányba terelheti. A négysávos híd nemcsak közlekedési, hanem gazdasági híd is – ezekről beszélgettünk Hargitai János országgyűlési képviselővel, aki azt is elárulta, hogy végül mi lehet majd a mohácsi Duna-híd neve.
