Elkapkodják a százmilliós ingatlanokat
A tranzakciók száma és ezzel párhuzamosan az árak is emelkedtek tavaly a luxusingatlanok hazai piacán, ahol nagyjából egymillió forintnál kezdődnek a négyzetméterárak – mondta a Világgazdaságnak Kacsmarik Ágnes, a Fine & Country Hungary értékesítési vezetője. A válság alatt óriási mennyiségben kerültek a piacra ingatlanok, és 2014 óta egyre növekvő lendülettel találnak gazdára. A piaci értéken, tehát reális áron kínált ingatlanok jelentős része elkelt tavaly.
A tavaszi főszezonban a kínálat szűkössége tovább korlátozza majd a tranzakciók számát, amelyből eleve nincs sok a prémiumszegmensben. Több luxusingatlanra lenne igény, de a válság miatt 2009 és 2015 között gyakorlatilag nem épült eladásra luxusingatlan, ezért most óriási feszültség van a kereslet és a kínálat között. Hatalmas az igény nagy lakásokra és minimalista stílusú házakra.
Kacsmarik elmondta, hogy az áfatörvény rendkívül pozitív változása sajnos nem érinti a felső szegmenst, ami valószínűleg torzítani fogja a kínálatot, hiszen a fejlesztők nem igazán érdekeltek 150 négyzetmétert meghaladó lakások építésében, mert azokra továbbra is 27 százalékos áfát kell felszámolniuk. A vadonatúj luxuslakások négyzetméterára fekvéstől, egyéb adottságoktól (például panoráma) függően 900 ezer és 1,2 millió forint között mozog. A legmagasabb ár eléréséhez egyedi városi panoráma és csúcstechnológia szükségeltetik.
Ebben a szegmensben az eladók nagyjából 50-50 százalékban számíthatnak hazai és külföldi vevőkre. A korábbi évekhez képest tavaly csökkent az orosz és a német vevők aktivitása, a kínai kereslet még mindig intenzív, bár az üteme szerényebb, mint a 2016-ot megelőző egy-két évben. Ugyanakkor sok izraeli, olasz, skandináv, angol, amerikai, közel-keleti vevő is megjelent a piacon. Az olaszok jellemzően kicsi, de csúcsminőségű lakásokat vásárolnak. Az angolok inkább a nagyméretű luxuslakásokat keresik. Nagyon sok a magyar vevő is, de őket elsősorban a felújítandó ingatlanok érdeklik. A külföldi befektetők változatlanul csak az V. és a VI. kerületben keresnek prémiumkategóriás lakást. Mindeközben az államkötvényt vásárló kínai vevők egy része saját lakhatás céljára vásárol, kizárólag a budai oldalon, elsősorban a II. és a XII. kerületben, ritkábban a III. kerületben.
Tágasság, egyediség, intimitás – ezekre vevők a csúcskategóriás lakások iránt érdeklődők
A valódi luxus legfontosabb ismérve a tágas térérzet – szögezte le Kacsmarik Ágnes. Ha a lakás vagy a ház apró helyiségekre van szabdalva, az ingatlan nem lesz eladható ugyanolyan áron, mint egy hasonló méretű, hasonló minőségű, de nagyvonalú alaprajzzal rendelkező lakás. Vannak az alaprajzban is kötelező elemek, például a tágas, elegáns nappali, a nagyméretű (minimum 20 négyzetméteres) hálószoba, az onnan közvetlenül nyíló gardróbszobák (külön férfi és női) és az úgynevezett en-suite (hálószobából nyíló) fürdőszoba – sorolja a luxusingatlanokra szakosodott ingatlanközvetítő. Ambrus Tamás, a Duna House értékesítési vezetője szerint az elhelyezkedés a legfontosabb. „A helynek egyedinek kell lennie, olyannak, amilyenből csak nagyon kevés van, ezért elérhetetlen az egyszerű halandók számára” – mutat rá a szakember a luxus pszichológiai mozgatórugójára. Ilyen lehet egy panorámás Duna-parti ingatlan, egy lakás a Várban, de egy tetőteraszos lakás is a Szent István parkban, mert ezek száma szintén erősen limitált. „Nagyon fontos az intimitás is – tette hozzá Ambrus –, vagyis az, hogy el lehessen bújni a kíváncsi tekintetek elől.”
