Ez lehet a következő évtized egyik legnagyobb gazdasági sikertörténete Magyarországon: a kínaiak már tudják, öntik is bele a pénzt – kiszorítják a nyugati befektetőket
Takács Ernő, a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke a szervezet közleményében kiemeli: ha ilyen ütemben bővül tovább a piac, akkor 2026 végére újra egymilliárd euró felett lehet a magyarországi befektetési piac, ahol a magyar tőke dominál, miközben a nyugat-európai befektetők (német, francia) kevésbé, míg a kínai befektetők egyre aktívabbak.
Rámutatott, hogy Magyarországra 2023–2025 között több mint 23 milliárd eurónyi működő tőke érkezett, ami európai összehasonlításban is az egyik legdinamikusabb növekedés.
Az ipar és lakhatás összefonódása, az Otthon Start keresletélénkítő szerepe, valamint a kapacitások bővítése egy komplex, egymásra épülő rendszert alkot, amely a következő évtized egyik legnagyobb gazdasági sikertörténete lehet Magyarországon
– fogalmazott.
Takács Ernő hangsúlyozta, a jövő évi optimista kilátásokat a bővülő GDP mellett a régiós tőke erősödése és a globálisan laza monetáris politika alapozza meg, amelyek a további növekedés motorjai lehetnek.
Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy
a kínálat és kereslet összehangolt fejlesztése nélkül a piac kiegyensúlyozatlan maradhat, ezért fontos az állami, önkormányzati és magánszféra együttműködése.
Takács Ernő a közleményben arról is beszámolt, hogy az ipariingatlan-piac építési volumene és kereslete jelentősen nőtt, a vidéki piacon a kereslet megduplázódott az előző évhez képest. A teljes modern állomány már meghaladja a 17 millió négyzetmétert, ebből csaknem 6 millió négyzetméter bérlemény, míg bő 11 millió négyzetméter saját tulajdonú raktár vagy gyártócsarnok. További 2,5 millió négyzetméternyi fejlesztés van folyamatban, főként saját használatra, de 520 ezer négyzetméter új csarnok is épül bérlői igényeket célozva.
Az IFK elnöke hozzátette, Budapesten a nemzetközi turizmus nagyon erős,
a magyar főváros egy ligában van Béccsel vagy Prágával.
Fontos azonban tudni, hogy a budapesti piacon 27 ezer szállodai szoba és 16 ezer Airbnb- vagy Booking-szolgáltató van, miközben Bécsben 43 ezer szállodai szoba, Prágában pedig 37 ezer van, ami azt mutatja, hogy bőven van fejlesztési potenciál a hotelpiacon. A következő két évben várhatóan 2200 új hotelszoba nyílik Budapesten.
Állami intézmények is költöznek
Arra is kitért, hogy az állami irodaépületek beruházása még most zajlik Zuglóban és Újbudán, és csak 2026-ra fejeződik be. Ekkor több százezer négyzetméterre fognak beköltözni az állami intézmények, így a kiköltözés miatt az üresedési ráta – ami már most is a 14 százalék körüli értékével magasnak számít – emelkedni fog.
„2024-ben számítottunk rá, hogy növekedés jön az újlakás-piacon, de az idei év lendülete még minket is meglepett.”
Egyértelműen egy új ciklus kezdődött: nő az új építésű lakások darabszáma, nő a tranzakciók száma, és ezzel párhuzamosan emelkednek az árak is
– jelentette ki Takács Ernő az IFK közleménye szerint.
Mindez az év első felében részben a PMÁP-kötvények lejáratával és az azokból felszabaduló megtakarításokkal volt magyarázható. A nyáron bejelentett Otthon Start program azonban új lendületet adott a piacnak, ami most egy felívelő szakaszban van, ennek motorja pedig az Otthon Start program és az abból származó, kedvező kamatozású lakáshitel lehetősége.
Kiemelte, legalább évi 25 ezer lakás megépítésére lenne szükség ahhoz, hogy a lakásállomány megújulása érdemben elinduljon, azonban 2023-ban 18 ezer, 2024-ben 13 ezer, és 2025-ben is csak 16 ezer új lakás épül.
Takács Ernő a közleményben arra is felhívta a figyelmet, hogy a „jelenlegi kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel. Hosszú távú, következetes szabályozásra van szükség, nem kampányszerű beavatkozásokra. Ha nem bővítjük a kínálatot, a kereslet csak az árakat tolja tovább felfelé.”
