BUX 41,248.02
-0.02%
BUMIX 3,923.59
-0.63%
CETOP20 1,919.28
-0.06%
OTP 10,505
+1.99%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.82%
-0.80%
ZWACK 17,200
+0.29%
0.00%
ANY 1,635
+2.83%
RABA 1,155
-2.53%
-0.44%
+3.13%
-3.05%
-0.46%
OPUS 193.6
+0.83%
+12.58%
-1.72%
0.00%
-2.51%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,800
-0.99%
+0.50%
ALTEO 2,350
+0.86%
-6.09%
-3.92%
EHEP 1,600
+23.55%
+2.94%
-0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.81%
-8.11%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
+0.94%
-0.75%
-1.44%
-1.41%
-0.31%
-3.35%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
-5.98%
NAP 1,218
-0.65%
0.00%
-4.15%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

A nyugdíjasok jobban megérzik a drágulást

Az alacsony jövedelműek érzékelték a legnagyobb inflációt tavaly, míg a közepes keresetűek a legkisebbet. A benzinár alakulása befolyásolta leginkább a jövedelmi csoportok inflációját

Eltérően érintette az infláció a lakosság egyes csoportjait tavaly is. A fogyasztói árak emelkedése leginkább az egyébként is kedvezőtlen jövedelmi helyzetben lévőket érintette, akik 0,7 százalékos drágulást tapasztaltak. A közepes jövedelműek az átlagossal megegyező, 0,4 százalékos inflációt, míg a jól keresők félszázalékos drágulást érzékelhettek – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzéséből. Jól jártak még az aktív, illetve a három vagy több gyerekes háztartások, amelyeknél 0,3 százalékos áremelkedési ütemet mértek. Tavaly a reálkeresetek 7 százalék felett nőttek, az inflációt minden jövedelemkategóriában meghaladva. A nyugdíjasok az egyik legmagasabb, 0,6 százalékos drágulást tapasztalták.

A múlt évben a legerőteljesebb hatást a járműüzemanyagok árának ingadozása okozta a teljes lakosság árindexében – írták a statisztikusok. A lakosság fogyasztói kosarában jelentős, átlagosan 7,5 százalékos az üzemanyagok súlya, ezért az árváltozás erőteljesebben befolyásolja a fogyasztói árindexüket. Ezzel szemben a nyugdíjasok és az alacsony jövedelmű háztartások esetében a járműüzemanyagok súlya a fogyasztói kosárban jóval alacsonyabb, így a 7 százalékos árcsökkenés hatása is kevésbé érződött. Ha pedig egy háztartásnak nincs autója, és a fogyasztói kosarából szinte teljesen hiányzik az üzemanyag, akkor 1 százaléknál is nagyobb áremelkedést tapasztalhatott tavaly.

A jövedéki adó korábbi megemelése miatt a szeszes italok, dohányáruk áremelkedése szintén jelentős hatást gyakorolt az alacsony jövedelműek esetében, mivel e termékek súlya a lakosság egészéhez viszonyítva magasabb a fogyasztásukban. Az alacsony jövedelműek fogyasztói kosarában 13 százalékkal szerepelnek a szeszes italok és a dohánytermékek, míg a magas jövedelműeknél 10 százalékkal. Nemcsak dohányra és alkoholra, hanem jövedelmük arányában élelmiszerre is többet költenek a kevesebb pénzből élők. Az alacsony jövedelműek fogyasztói kosarának több mint 30 százalékát teszik ki az élelmiszerek, míg a jobban keresőkének csak 20 százalékát. Az élelmiszerek 2016-ban átlagosan 0,7 százalékkal drágultak, ami a megelőző évinél valamelyest alacsonyabb volt, de ez a drágulás jobban érintette a szegényebbeket.

A teljes inflációt a szeszes italok, dohányáruk, a szolgáltatások és az élelmiszerek éves áremelkedése összességében mintegy 0,8 százalékponttal emelte, az egyéb cikkek nagymértékű árcsökkenése pedig megközelítőleg 0,4 százalékponttal mérsékelte. A szolgáltatások áremelkedése leginkább a magas jövedelműeket érintette, hiszen arányaiban ők vesznek igénybe ebből a legtöbbet. A nemzetgazdasági 1,5 százalékos szolgáltatásinfláció náluk 1,7, míg az alacsony jövedelműeknél 1,4 százalékot tett ki.

A háztartási energia minimális, 0,1 százalékpontos éves árcsökkenése, és a ruházati cikkek 0,5 százalékos drágulása hasonlóan befolyásolta az egyes jövedelmi csoportok inflációját. A tartós fogyasztási cikkek félszázalékos áremelkedése ugyanakkor az alacsony jövedelműekre gyakorolt jelentősebb, 0,9 százalékos hatást.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek