Így hat a minimálbéremelés a kkv-kra
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMinél nagyobb az adott vállalkozás, annál kevesebb munkavállalót érint a minimálbéremelés okozta bérnövekedés. Míg a 20 fő alatti vállalkozások esetében a dolgozók 29 százaléka, és a 21-50 fő közötti kategóriában is a munkavállalók 23 százaléka érintett, addig a 250 fő feletti vállalatoknál már csak a létszám 14 százaléka minimálbéres - derül ki a GKi felmésérésből.
A garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) esetében a 20 fő alatti cégek dolgozóinak közel harmada (31 százalék) kap ekkora bért. Ez az arány a vállalati méret növekedésével kissé csökken (21-25 százalékra), s a nagyvállalatoknál éri el a mélypontot 15 százalékkal.
Átlag alatt van ilyen foglalkoztatott a fémiparban (13 százalék), a vegyiparban (15 százalék), a gépiparban (16 százalék), az egyéb feldolgozóiparban (19 százalék), valamint az üzleti szolgáltatásokban (20 százalék). A garantált bérminimum emelése hasonló „rangsort” alakít ki. A három leginkább sújtott ágazat a könnyű-, az építő- és az élelmiszeripar, ahol átlagosan a létszám 32-35 százaléka alacsony bérű szakmunkás. A kereskedelemben és az üzleti szolgáltatásokban minden negyedik, az egyéb feldolgozóiparban minden ötödik munkavállalónak kell emelni a bérét. A legjobb helyzetben ebben a tekintetben a gépipari cégek vannak, ahol a létszám 12 százaléka van szakmunkás minimálbéren.
A felmérésből tehát kirajzolódik, hogy a hazai kkv- és nagyvállalati kör nagy terhet kapott a „nyakába”. A 4 százalékpontos járulékcsökkentés a nagy érintett létszám miatt alig jelent érdemi segítséget ebben a körben, így kérdéses, hogy ezt hogyan tudják majd „kigazdálkodni” a kisebb vállalatok, másrészt, hogy részben emiatt, hogyan alakulnak a minimálbéremelésből befolyó állami bevételek, egy egyébként erősen túladóztatott körből - derül ki a GKI közleményéből.
