Zuhanórepülésben a beruházások
Kiábrándítóan kevés beruházást valósítottak meg Magyarországon a tavalyi év utolsó három hónapjában és az év egészében is. Október és december között 24 százalékkal zuhantak a beruházások az előző év utolsó negyedévéhez képest, 2016 egészében pedig 20 százalékkal maradtak el éves alapon a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. A visszaesésben kulcsszerepet játszott, hogy a 2007–2013-as uniós költségvetési ciklusból 2015 végéig lehetett forrásokat lehívni, Magyarország pedig az utolsó évre pörgette fel leginkább a kifizetéseket. Eközben 2016-ban még az új EU-s ciklusból nem érkeztek a források, így a csökkenés nem, de a mértéke meglepte a szakértőket, hiszen a beruházások a rendszerváltás óta nem estek akkorát, mint tavaly.
Az állami beruházások 71 százalékkal maradtak el az év utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához képest, a legalább 50 főt foglalkoztató vállalatoknál pedig 5,6 százalékos a visszaesés – a KSH magyarázata szerint elsősorban az állami tulajdonú vállalatok mérséklődő forrásai miatt. A tavalyi év egészében a költségvetési beruházások több mint 60 százaléka eltűnt, a vállalatoknál pedig közel 9 százalékos a visszaesés.
A nemzetgazdasági ágak többségében jelentős volt a zuhanás, a vízellátás és szennyvízgyűjtés, az egészségügy, a közigazgatás-védelem és a kötelező társadalombiztosítás területén, az építőiparban, valamint az oktatás terén volt nagymértékű a visszaesés. E szektorok beruházásainak a döntő többségét ugyanis uniós forrásból finanszírozzák. Növekedést láthattunk viszont a feldolgozóiparban, a pénzügyi biztosítási tevékenységben – ahol a számítástechnikai eszközök beszerzése húzta fel a teljesítményt –, valamint a kereskedelem-gépjárműjavítás és az ingatlanügyletek terén. Utóbbi a lakásépítések és -felújítások számottevő növekedésének, valamint az üzleti ingatlanfejlesztések (például iroda és raktár) mérsékelt csökkenésének az együttes eredménye.
Idén biztosra vehető a fordulat a beruházások terén. Már a januári költségvetési adatokból látszott, hogy megugrottak az EU-s fejlesztésekkel kapcsolatos kifizetések, és az év során folyamatosan növekedhetnek. A rendkívül gyenge bázis szintén segíteni fogja a beruházások növekedését, és a vállalati szektor tevékenysége is a beruházások növekedése mellett szól. Igaz, ezek jórészt egyedi nagyberuházások lesznek, amelyek között jelentős súlyt képvisel az autóipar, a beruházási adatokat azonban mindenképpen jelentősen megdobják. A lakosság beruházásai pedig csak az idei évben fognak igazán megjelenni a számokban a lakáspiac felfutásával párhuzamosan.
„A beruházásokat a társasági adó csökkentése, valamint a bérköltségek növekedése és a szakemberhiány is támogathatja, mivel a vállalati termelékenység növelését kényszeríthetik ki” – vélekedett Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az alacsony kamatkörnyezet ugyancsak hozzájárulhat a beruházások bővüléséhez, mivel mind a lakossági, mind a vállalati szektor eladósodottsági szintje alacsonynak számít régiós összevetésben. Az elemzők és a Nemzetgazdasági Minisztérium egyaránt 10 százalék feletti beruházásnövekedésre számít az idén.
