Forgalombővülést mért a mezőgazdasági gépek piacán az idei első negyedévben az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). A tavalyi éves 11 százalékos csökkenés után az idei első három hónapban a mezőgazdasági gépforgalmazás értéke 75 százalékkal haladta meg a 2016 első negyedévi értéket. A gazdálkodók 31 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket, 9 milliárd forintért pedig alkatrészeket. Jelentősen bővült a traktor- és kombájnértékesítés is. Az első negyedévben eladott 735 traktor és 39 kombájn az utóbbi négy év legjobb eredménye, tavaly 471, illetve 14 volt az értékesített darabszám.
Mivel nem túl nagy a piac, és alacsony volt a bázis, ráadásul egy negyedév történéseiből nem ildomos messzemenő következtetéseket levonni, de azért bízhatunk abban, hogy idén jelentősen bővül az agrárgéppiac – válaszolta a Világgazdaság megkeresésére Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének elnöke, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Elsősorban a még mindig döntésre váró, 18 milliárdos kertészetigép-beszerzési pályázatok jelenthetnek további keresletet, de az állattenyésztés technológiai fejlesztésére kiírt 75 milliárdos keretből is lesznek gépbeszerzések. Az elnök szerint az is segíti a beruházásokat, hogy a növénytermesztők tavalyi éve jól sikerült. A földárverések lezárultával pedig sokaknál eldőlt, milyen földeken fognak gazdálkodni, vagyis hosszabb távra tudnak tervezni, amihez kedvező hitelek is rendelkezésre állnak.
A megnövekedett traktor- és kombájnkeresletre magyarázat, hogy ezek a precíziós mezőgazdaság alapeszközei. A fejlesztéseket generálja az is, hogy a mezőgazdaságban egyre rövidebb idő alatt kell elvégezni az éppen aktuális munkákat, és ehhez korszerűbb gépek kellenek. A támogatási programok beindulásán kívül később az is lökést adhat a fejlesztéseknek, hogy mivel ezekkel a modern gépekkel egyre gazdaságosabban lehet termelni, jövedelmezőbb lehet a gazdálkodás, amiből további beruházások finanszírozhatók – mondta Harsányi.Mindig van mit fejleszteni, de általánosságban elmondható, hogy a magyar agrárgéppark Közép-Európában megállja a helyét. A sokszor mintának hozott fejlett agrárgazdaságú országokkal történő összevetésről pedig Harsányi Zsolt úgy véli: Nyugat-Európában túlgépesített a mezőgazdaság, a magyar agrárágazat gépparkját értelmetlen lenne olyan szintre fejleszteni.
