Egyre több sikeres megoldásról érkezik hír a logisztika területéről is a kapacitások, erőforrások közös használata terén. A trendet három jelenség táplálja: a növekvő – például tárolási és szállítási – igények, a parlagon heverő források kihasználására való törekvés, végül hogy már megvannak az eszközök e kereslet és kínálat összekapcsolására. Ezen eszközök nemcsak a gazdaságban keletkező hatalmas adattömeget kezelő informatikai megoldásokat, online felületeket jelentik, hanem a kapacitások megosztásához szükséges új szemléletet is. A fő vezérlőelv az, hogy nem kell feltétlenül egyedül birtokolni az olyan erőforrást, amelyre nincs folyamatosan szükségünk – hangsúlyozza a DHL tanulmánya. Jó példa a kihasználatlanságra és az abban rejlő üzleti lehetőségre, hogy egy személyautó például hetente átlagosan 6 órát fut és 162 órán át áll, illetve hogy még egy építőipari munkagép is pihen az idő 70 százalékában. A Frost and Sullivan megállapította, hogy az USA-ban és Európában is minden negyedik kamion üresen fut, és átlagosan csak bő feléig rakják meg. Kínai becslések szerint Kínában öt kamionból kettő üresen indul útnak, az átlagos kihasználtságuk pedig 40 százalékos.
Bőven van tehát tere a kapacitások közös használatának, amire az online brókerfelületek kínálnak jó lehetőséget. A személyautók megosztásában az Uber vívta ki a legnagyobb nevet, de nagy szereplője a területnek a Lyft és a Didi Chuxing, az USA-ban pedig a Turo. Az Uber GPS-alapú, anonim, adatvezérelt járműmegosztó rendszere több százezer Uber-sofőrtől és a rendszer más tagjaitól gyűjt olyan adatokat, amelyek a közlekedés szervezésében, fejlesztésében is hasznosíthatók. A DHL szerint több autógyártó is mérlegeli, hogy új modelljeit egyéni vagy közös használatra tervezze. A Daimler és a BMW már létrehozta a Car2go, illetve DriveNow nevű, online autómegosztó szolgáltatását. E szegmens erős szereplője a Zipcar is. (Idővel a Mol is indítana autómegosztó szolgáltatást, nemrég alapított is céget bérautóflotta kezelésére.)
B2B-rendszerben – fix díj fejében – munkagépeken is osztoznak a nagy logisztikai és építőpari vállalatok, önkormányzatok, ezeknek például a Yard Club és a MuniRent kínál eszközöket. A különböző szállító-, munka- és rakodógépek jobb kihasználásával élénkebben is pezseg az üzlet a folyamatosan nyitva tartó raktárakban. Ezért raktárklubokba tömörülhetnek a kiskereskedők, mint az IKEA, a Walmart, az Obi vagy a Home Depot. Az ilyen rendszerben a potenciális bérlők mindig pontosan tudják, hol mikor mekkora és mennyibe kerülő raktárkapacitás áll a rendelkezésükre. Az ilyen megoldásokhoz persze ki kell fejleszteni egy rugalmas számlázási rendszert is.
Használhatják felváltva az egymás közelében működő olajtársaságok is a nagy értékű berendezéseket, hiszen az üzleti modell a bérlőnek költségmegtakarítást, a bérbeadónak bevételt jelent. Tanulmányában a DHL megemlíti saját Saloodo nevű közvetítői felületét is, amelyen valós időben követhetők nyomon a szabad szállítási kapacitások.
