Az Európai Bizottság még 2010-ben indított vizsgálatot a kérdésben, s a Google Shoppinghoz kapcsolódóan egyértelműen tudták bizonyítani, hogy a Google gyakorlata sérti az uniós antitröszttörvényeket. A bírság összege ilyen esetben a cég teljes éves árbevételének 10 százaléka is lehet. A Google anyacége, az Alphabet tavaly 90 milliárd dollár (nagyjából 80,37 milliárd euró) árbevételt ért el, aminek alapján igen jelentős büntetési összeget lehet a technológiai óriásra kivetni. A múlt héten a The Guardian 3 milliárdról írt, a Financial Times információi szerint annyi vehető biztosra, hogy a büntetés meghaladja majd azt az – eddigi rekordnak számító 1,06 milliárd eurós – összeget, melyet az Intelre szabott ki Brüsszel 2009-ben, mert úgy találta, hogy a világ legnagyobb processzorgyártója európai fogyasztók millióit károsította meg azzal, hogy a PC-gyártóknak adott kedvezményeivel kiszorította versenytársait a piacról.
Egy ilyen döntéssel az EU határozott választ adna az amerikai üzleti világ azon kritikáira is, amelyek szerint Brüsszel háborút folytat a Szilícium-völgy ellen. Ezt egyébként az uniós versenyügyi biztos, Margrethe Vestager kategorikusan cáfolta, jelezve, hogy „a gyakorlati döntéseket vizsgálva nem lehet nyomát találni az amerikai cégekkel szembeni elfogultságnak. A 2010 és 2017 januárja között hozott elmarasztaló határozatok 15 százaléka vonatkozik egyesült államokbeli társaságokra, míg azok kétharmada európai vállalatokat érint”.
A Financial Times utalt mindemellett arra is, hogy a Google-t érintő esetleges elmarasztaló döntés további feszültséget jelenthet a G20-ak jövő heti hamburgi találkozója előtt. Kérdéses, hogy az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump hogyan reagálna egy vezető amerikai társaság elleni jelentős bírságra azt követően, hogy Németország erősen bírálta az amerikai kongresszus orosz szankciók bővítésére vonatkozó döntését, mert az a német álláspont szerint hatással lehet az európai vállalatokra is.
